„Az Európai Bizottság részéről több ízben felmerült, hogy örökös szankcióval kívánják sújtani az orosz energiahordozókat. Dan Jørgensen energiaügyi biztos úgy fogalmazott, hogy soha többé egyetlen molekula orosz olajat vagy gázt sem szeretne az európai piacon látni, úgyhogy az Európai Bizottság részéről, a kommunikáció alapján, ez a törekvés” – mondta az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágvezetője.
A szakértő kifejtette, az Európai Parlamentben, ahol tegnap megszavazták ezt a lépést, nagyon sok olyan képviselő van, aki hasonlóan radikális álláspontot képvisel ebben az ügyben, ám az is látható, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban, részben a háború fejleményeinek tükrében is, egyre több olyan vezető van az EU-ban, aki már árnyaltabb, mérsékeltebb hangnemet üt meg. Hozzátette,
ha az EU teljesen leállítja az orosz energiahordozók beszerzését, akkor bizonyos infrastruktúra elemek helyreállítása jóval nehézkesebb lesz, egyszerűen műszaki okokból kifolyólag is.
Hortay Olivér leszögezte, a használaton kívül helyezett energia-infrastruktúra helyreállítása nagyobb problémát okoz, mint az új kiépítése. Az Északi Áramlat gázvezeték például megrongálódott, és ezzel kapcsolatban több ízben felmerült már, hogy a négy vezetékszálból egy megmenekült, annak viszont nincs engedélye, de viszonylag rövid időn belül újra tudna indulni rajta a szállítás. A másik három helyreállítása viszont idő- és pénzigényes lenne, csak akkor lenne értelme, ha mindkét oldalon mutatkozna igény a kereskedelemre.
A Barátság vezeték kapcsán a szakértő azt mondta, szintén felmerült már több alkalommal, hogy teljesen leállítják, és akkor jó ideig úgy is maradna, viszont akkor jóval kisebb eséllyel lehetne helyreállítani az ehhez szükséges munkálatok miatt.
A Századvég energia és klímapolitikai üzletágvezetője azonban kijelentette: szerinte ez a meccs még nincs lefutva. A kormányfőknek ma még szavazniuk kell a kérdésben, bár
az előzetes információk alapján ez csak formaság, mivel az Európai Bizottság az orosz energiáról való végleges leválást egy kereskedelempolitikai intézkedésként keretezi és nem szankcióként.
Így elegendő az elfogadásához a minősített többség, ami növeli az esélyeit annak, hogy a lépés csütörtökön is átmegy. Hozzáette, Magyarország és Szlovákia jelezte, hogy bíróságon fogják megtámadni a döntést.
Hortay Olivér szerint valóban vannak, akik amellett érvelnek, hogy egy idő után megszűnne az orosz energia iránti igény, és hosszú távon, sokéves perspektívában valóban felmerül ennek a lehetősége, de szerinte az élet egyelőre nem ezt igazolja. Példaként hozta fel a cseppfolyósított földgázt, hiszen az orosz beszerzések volumene tavalyhoz képest idén jelentősen nőttek, míg ugyanez amerikai irányból enyhén csökkent. Mint mondta, ez egyszerűen azért lehet, mert az orosz piac közelebb van az Európai Unióhoz, illetve az oroszok bizonyos termékek esetén hajlandóak kedvezményeket is adni, ezért megéri onnan vásárolni. Leszögezte:
ha intézkedésekkel vagy szankciókkal nem korlátozzák a beszerzéseket, akkor a kereskedő figyelme ezek miatt a tényezők miatt automatikusan az orosz beszerzési források felé irányul.
A szakértő szerint inkább az a kérdés, hogy szükség lesz-e orosz olajra és gázra az EU-ban. Kijelentette, az előrejelzések alapján úgy látja, hogy Európa még jó néhány évig fog nagy mennyiségben vásárolni energiahordozókat Oroszországtól, még ha ezt egyes politikusok vitatják is, például a már említett Dan Jørgensen, aki az év elején még úgy fogalmazott, hogy hamarosan alig lesz már szükség ilyen típusú energiahordozókra.
Arra a kérdésre, hogy ha egy tagállam kormánya úgy dönt, hogy mégis orosz energiahordozót szeretne használni, akkor mg tudja-e ezt tenni büntetés, szankció nélkül, Hortay Olivér azt válaszolta, hogy ez a most következő időszak nagy kérdése lesz. A jogszabály pontos szövegezése még nem ismert, és azon fog múlni, hogy hogyan lehet a bíróságon megtámadni. Hozzátette, az alapterv már körvonalazódik, és önmagában potenciális jogsértésként azonosítható, hogy egy nagyon egyértelműen szankciós lépést az Európai Bizottság kereskedelempolitikai intézkedésként próbál keretezni. Emellett
az is kritizálható, hogy egy olyan tagállami hatáskörbe tartozó területen területen, mint az energiamix kialakítása, az EB ennyire durván beavatkozik.
A Századvég energia és klímapolitikai üzletágvezetője ismét hangsúlyozta, hogy a teljes szövegezésből derül majd ki, hogy milyen potenciális kiskapuk vagy tagállami mozgásterek lesznek azon államok számára, akik továbbra is szeretnének orosz energiához jutni. Mint mondta, az olaj és a cseppfolyósított földgáz esetén is az volt eddig tapasztalható, hogy az olyan tagállamokban, ahol egyértelműen nem akartak orosz energiahordozókat vásárolni, a kereskedők egy része mégis meg tudta találni azokat az utakat, hézagokat, amikkel megkerülhetők voltak a szankciók.
Hortay Olivér úgy véli, a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha bizonyos termékekre, energiahordozókra van igény mind vevői, mind eladói oldalon, akkor az valamekkora mennyiségben utat fog találni magának, legfeljebb az új értéklánc hosszabb és drágább lesz.






