Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Automatizált szerelősor egy autógyárban.
Nyitókép: Getty Images/gorodenkoff

Ílyen rossz számokat 2009 óta nem mutatott a német autóipar

A német autógyártók a pénzügyi válság óta nem tapasztalt nyomás alá kerültek a július–szeptemberi időszakban - derül ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég hétfőn közzétett elemzéséből.

A Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz értékesítése és árbevétele összességében nagyrészt stabil maradt, ugyanakkor az üzemi eredményük (EBIT) közel 76 százalékkal zuhant. Együttesen alig több mint 1,7 milliárd eurót értek el, ami a legalacsonyabb szint 2009 harmadik negyedéve óta.

Az elemzés szerint egyetlen más jelentős autógyártó ország sem teljesített olyan gyengén árbevétel- és nyereségnövekedés szempontjából, mint Németország. Ugyanakkor az egész ágazat globálisan is jövedelmezőségi válságban van. A világ 19 legnagyobb autógyártójának – amelyek pénzügyi adatait az EY vizsgálta – bevétele a harmadik negyedévben enyhén, mintegy 531 milliárd euróra nőtt, míg az EBIT 37 százalékkal, körülbelül 18,9 milliárd euróra esett vissza. Ez a legalacsonyabb érték 2018 óta.

Az EY autóipari szakértője, Constantin Gall szerint

„a globális autóipar mély válságban van, jelenleg azonban különösen a német autógyártók szenvednek”.

Ennek okai között említette a prémiumszegmens általános gyengeségét, az amerikai vámintézkedéseket, a kedvezőtlen árfolyamhatásokat, az elektromos autókba irányuló – eddig meg nem térülő – beruházásokat, valamint a vállalati átalakítások magas költségeit. „Mindez egyfajta válságspirált hoz létre, különösen a német gyártók számára” – fogalmazott Gall.

Az elemzés szerint a negatív tényezők „katasztrofális egybeesése” különösen a világ legnagyobb autópiacán, Kínában volt érezhető a német gyártók számára: eladásaik ott a harmadik negyedévben 9 százalékkal csökkentek. A kínai piac részesedése a globális értékesítésükben 29 százalékra esett vissza a 2020-as 39 százalékról. Gall szerint a kínai piac rendkívül intenzív versenyt támaszt, a gyengébb konjunktúra miatt a prémiumautók iránti kereslet csökkent, miközben az elektromos járművek eladásai gyorsan nőnek, de főként a kínai márkák javára.

A harmadik negyedévben a legnyereségesebb autógyártó a japán Suzuki volt 9,2 százalékos üzemi eredménykulccsal, ezt követte a BMW 7,0, illetve a Toyota 6,8 százalékkal. Az elemzésbe bevont autógyártó vállalatok átlagos marzsa 3,9 százalékra csökkent, ami

legalább tíz éve a legalacsonyabb szint, és 2023 óta nagyjából a felére esett vissza.

Németországban az autóiparban és annak beszállítóinál több vállalat – köztük a Bosch, a ZF Friedrichshafen, a Mercedes-Benz és a Volkswagen-csoport – létszámleépítési programokat jelentett be. Gall szerint van esély arra, hogy a költségcsökkentési intézkedések középtávon javítsák a versenyképességet és a bevételarányos jövedelmezőséget, miközben az is indokolt lehet, hogy a gyártók továbbra is kitartsanak a belső égésű motorok – főként a hibridek – mellett, mivel az elektromobilitás gyors felfutására vonatkozó várakozások a nyugati piacokon nem valósultak meg.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×