Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nyitókép: Unsplash.com

Szlovákia is rálépett a drágítás útjára, de részben visszafelé sülhet el az új szabályozás

A szlovák kormány konszolidációs csomagjának részeként a hozzáadott cukrot vagy sót tartalmazó termékek áfája az év elejétől 19 százalékról 23 százalékra emelkedett. Az intézkedés a becslések szerint mintegy 90 millió euróval növeli majd az állami költségvetés bevételeit.

Az áfaemelés az édesített italok tavalyi drágulása után újabb termékkört érint. Ezúttal elsősorban az édességek és a sós snackek kerülnek sorra. A pénzügyminisztérium hangsúlyozza: nem általános áfaemelésről van szó, és nem a pontos cukor- vagy sótartalom alapján döntenek, hanem konkrét termékkategóriákról.

A változás érinti egyebek mellett a csokoládékat, cukorkákat, kekszeket, valamint a hagyományos chipseket és különféle ropogtatnivalókat.

Pavol Kirinovič, a szlovák pénzügyminisztérium szóvivője szerint a gyakorlatban ez mérsékelt, de érezhető áremelkedést jelent majd. Egy 100 grammos csokoládé ára például körülbelül 6 centtel nőhet, egy fagylalté nagyjából 3 centtel, míg egy klasszikus, 60 grammos chipses zacskóért hozzávetőleg 5 centtel kell majd többet fizetni. Az ipari dzsemek és lekvárok ára szintén körülbelül 6 centtel emelkedhet.

A végső ár azonban nemcsak az áfakulcstól függ. A szakértők szerint sok múlik azon is, hogyan döntenek a gyártók és a kereskedők. Pavel Škriniar pénzügyi elemző rámutatott: egyes cégek részben vagy egészben magukra vállalhatják az áfaemelés terhét, míg mások teljes mértékben átháríthatják azt a vásárlókra.

Az árakat a termékek összetétele is befolyásolhatja. A gyártók ugyanis megpróbálhatják csökkenteni a költségeiket azzal, hogy a cukrot mesterséges édesítőszerekkel helyettesítik. Michal Páleník, az egészséges életmód szakértője ugyanakkor figyelmeztet: a szintetikus édesítőszerek nagy mennyiségben történő használata nem tekinthető egészségesnek.

A szakemberek nem számítanak arra, hogy a szlovákiai vásárlók tömegesen lemondanának az édességekről vagy a sós nassolnivalókról. A fogyasztás ugyan csökkenhet, de főként azok körében, akiknek a drágulás már komoly anyagi terhet jelent.

A tavalyi tapasztalatok szerint az édesített italok áfaemelése után a kereskedők forgalma mintegy 12 százalékkal esett vissza.

Az édességek és snackek esetében hasonló, mérsékelt visszaesésre számítanak – a változás hatása így inkább a pénztárcákban, mintsem a bevásárlókosarak tartalmában lesz igazán érezhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×