Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Oliver Zipse, a BMW német járműgyártó vezérigazgatója a Frankfurti Nemzetközi Autószalon első sajtónapján, 2019. szeptember 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Betiltott autómotorok: erős kritikával illette a BWM-vezér az uniót

Oliver Zipse nagy hibának nevezte a belső égésű motorok 2035-ös betiltását, szerinte az EU túlzottan leegyszerűsít egy összetett problémát.

A Reuters tudósítása szerint nagy hibának nevezte az Európai Unió döntését a belső égésű motorok 2035-ös betiltásáról a BMW vezérigazgatója – számolt be a Telex. Oliver Zipse szerint a szabályozás túlzottan leegyszerűsít egy összetett problémát, és figyelmen kívül hagyja a teljes ellátási lánc környezeti hatásait.

A Politicónak adott interjúban Zipse arról beszélt, hogy az uniós klímapolitika jelenleg szinte kizárólag a járművek kibocsátására összpontosít, miközben

kevés figyelem jut arra, hogy az akkumulátorgyártás vagy az üzemanyag-előállítás mennyire terheli a környezetet.

Szerinte az is abszurd, hogy miközben az autógyártókat szigorú szabályozásokhoz kötik, addig az üzemanyag-előállító óriáscégeknek (Shell, BP) nem kell ilyeneknek megfelelniük.

Zipse nyilatkozata néhány nappal a müncheni IAA autószalon előtt jelent meg, ahol a BMW bemutatja az új elektromos modellcsaládjának első darabját. A lépés egyszerre jelzi, hogy a gyártó továbbra is elkötelezett az elektromobilitás mellett, ugyanakkor nem akar teljesen hátat fordítani a hagyományos motoroknak sem.

A vezérigazgató optimistán tekint az idei évre: a BMW várakozásai szerint 2025 végéig több mint 2,5 millió autót értékesít majd, ami különösen erős szám az európai piacon, ahol az eladások augusztus végére már meghaladták a tavalyi szintet.

A kijelentések újabb vitát indíthatnak az autóipar és az uniós döntéshozók között arról, hogyan lehet egyszerre biztosítani a klímavédelmi célok elérését és a versenyképesség megőrzését egy olyan ágazatban, amelyet egyre nagyobb nyomás alá helyez a kínai gyártók térnyerése és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×