Az Európai Unió 2050-ben el akarja érni a karbonsemlegességet. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez egy indokolt cél hosszú távon. De ez nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági, technológiai kérdés is, és egy társadalmi kihívás is – tette hozzá Bárány Péter.

Az Európai Unió ma a globális kibocsátások körülbelül 7-8 százalékáért felelős. A világ legnagyobb kibocsátói, Kína, India és az Egyesült Államok nem azonos ütemben vállalnak kötelezettséget, mint az Európai Unió, miközben bőven a globális kibocsátás feléért felelnek.

Az a kérdés, hogy nem kerül-e aránytalan teher az európai gazdaságra, és bár a klímavédelem rendkívül fontos, ugyanakkor ez nem történhet a versenyképesség feladása árán. Bárány Péter szerint

az európai ipar egyre nehezebb helyzetben van,

ami különösen súlyosan érinti az olyan energiaintenzív ágazatokat, mint az acél-, a műtrágya- vagy a vegyipar, amelyek a magyar gazdaságban fokozottan vannak jelen, akár közvetlen formában, akár a szolgáltatással rácsatlakozva.

A probléma a szakértő szerint nem az átállás céljával van, hanem az időzítéssel és a mérföldkövekkel, és azzal, hogy az uniós vállalatok költségversenyben állnak olyan országokkal, ahol nincsenek ilyen szigorú klímakötelezettségek.

Bárány Péter nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2035-től már csak elektromos autók legyenek az Európai Unió útjain.

A németországi autóipar válsága, ahogy az ellátási láncok válsága is azt mutatja, hogy ez nem egy fenntartható paradigma. A nagy német autógyártó cégek, köztük a Volkswagen is jelezték, hogy bár továbbra is az elektromos stratégia áll a középpontban, de közben újraértékelnek hibrid megoldásokat, vagy olyan belsőégésű motoros megoldásokat, amelyekben például mondjuk elektroüzemanyagot, úgynevezett e-üzemanyagot használnak.

„A jelenlegi struktúrában a magyar autóipar sem tud nyertes lenni” – tette hozzá Bárány Péter, aki arról is beszélt, hogy Európa egy új atomreneszánsz időszakát éli. Egyre inkább látszik, nemcsak Magyarországon, hanem akár Franciaországban, illetve Közép-Európában is, hogy atomenergia nélkül nincs reális zöld átmenet. Bár Németországban már folyik politikai vita az atomerőművek újranyitásáról, de konkrét lépés még nem történt – tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet kutatója.