Az Európai Unióban Magyarországon kívül csak Észtországban, Romániában és Bulgáriában alkalmaznak egykulcsos jövedelemadót.

„Nálunk az elmúlt bő tíz évben egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer van érvényben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden egyes munkavállaló a jövedelmének ugyanakkora részét fizeti be az államkasszába. Elvben ezzel valósul meg az egyenlő közteherviselés” – mondta Horváth Sebestyén. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a rendszer némileg módosult,

miután a két-, három-, illetve a háromnál több gyermekes édesanyák szja-mentességet élveznek.

„Ezért azt lehet mondani, hogy Magyarországon is – bár jogilag egykulcsos személyi jövedelemadó van –, a gyakorlatban mégis sikerült bevezetni a többkulcsos rendszert. Hiszen az általános, 15 százalékos szja mellett érvényben van a nulla százalékos személyi jövedelemadó” – tette hozzá az elemző.

Ennek ellenére ez a sávos, többkulcsos személyi jövedelemadó mégsem ugyanazt jelenti, mint Európa számos más országokban. Az Európai Unió 27 tagállama közül 23-ban többkulcsos személyi jövedelemadó van érvényben. Ezekben az országokban jellemzően nem az életkorhoz vagy a vállalt gyermekeknek a számához kötik a kedvezményes adókulcsot, hanem a fizetéshez. Ezt az adórendszert progresszív adórendszernek nevezik.

„Az a munkavállaló, akiknek magasabb a jövedelme, a keresményének nagyobb részét fizeti be a költségvetésbe.Vannak olyan országok, például Ausztria, Franciaország vagy Dánia, ahol a legjobban keresők a fizetésük körülbelül 55 százalékát kell, hogy leadózzák” – magyarázta a szakértő.

Ennek számos hátránya van. A legfőbb az, hogy azokat bünteti, akik fokozni akarják a teljesítményüket. Ugyanis, ha egy munkavállaló többet akar dolgozni, azt az adórendszer magasabb adókulccsal bünteti, és nem motiválja az embereket plusz munkára. Ezzel szemben az egykulcsos rendszer hozzájárul a gazdasági fejlődéshez,

ugyanis nem bünteti a munkavállalókat a teljesítményük fokozásáért.

Ám az elemző arra is rávilágított, hogy a többkulcsos adórendszernek is van néhány előnye. „Az egyik az a vagyoni különbségeknek a mérséklése, ugyanis aki többet keres, több adót fog fizetni a több adókulcs révén. Viszont a többkulcsos rendszernek ezt az előnyét az utóbbi időben kezdik cáfolni a közgazdasági szakirodalomban” – figyelmeztetett Horváth Sebestyén. Példaként Franciaországot és Luxemburgot említette, ahol a legnagyobb vagyoni különbségek alakultak ki annak dacára, hogy ebben a két államban rendkívül magas kulcsokkal adóztatják a legjobban keresőket.

A hátrányok ellenére mégis a legtöbb európai államban a többkulcsos rendszert alkalmazzák, mert ezzel több pénz folyik be az államkasszába. Épp ezért Európa-szerte a gazdaságpolitikusok a többkulcsos adórendszer mellett érvelnek, hozzátéve még azt is, hogy így javítani lehet a költségvetési fegyelmet. Ennek viszont ellentmond az, hogy Franciaország ellen tavaly indított eljárást az Európai Bizottság költségvetés túlzott hiánya miatt. „Így még a többkulcsos adórendszer sem garancia arra, hogy a költségvetés mindig megfelelő bevételi szinttel fog rendelkezni” – figyelmeztetett Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.