A napokban rendezett párizsi légibemutatón a transzatlanti kapcsolataik fontosságát hangsúlyozták az amerikai hadiipari cégek vezetői, miközben ígéretet tettek az európai országok szuverén képességeinek fejlesztésére. „Amerikai cég vagyunk, de egyben globális vállalat is” – nyilatkozott a londoni Financial Times-nak Bernd Peters, a Boeing védelmi üzletágának alelnöke, hozzátéve, hogy készen állnak segíteni európai partnereiknek saját képességeik kiépítésében. A cikket a Portfolio ismertette.
Az Anduril amerikai védelmi technológiai csoport hasonló megközelítést jelzett, miután bejelentette új partnerségét a német Rheinmetallal európai drónok fejlesztésére. A vállalat filozófiája a „velük építünk, nem nekik építünk” elvet követi, amely
a helyi irányítást, átláthatóságot és alkalmazkodóképességet helyezi előtérbe a függőséggel szemben.
Az európai védelmi kiadások növekedése – amelyet az ukrajnai háború és a Donald Trump elnökségével megérkező amerikai nyomás váltott ki – olyan lehetőséget jelent, amelyről az amerikai cégek nem akarnak lemaradni. Byron Callan, a Capital Alpha Partners kutatócsoport ügyvezető partnere szerint bár az USA is növekedést kínál, Európa jelenti az igazi lehetőséget.
Az amerikai védelmi vállalkozók régóta fennálló európai kapcsolatai éves bevételeik jelentős részét teszik ki. A Lockheed Martin és az RTX éves bevételeinek körülbelül 11 százaléka származott a régióból 2024-ben. Több európai hadsereg rendelkezik Lockheed F-35-ös vadászgépekkel, míg az RTX Patriot rakétája piacvezető a légvédelem terén – bár ez hamarosan megváltozhat, mert a francia–olasz SAMP-T NG rendszer új generációja ugyanolyan hatékony, de olcsóbb az amerikai vetélytársnál.
A Lockheed és a Raytheon (az RTX védelmi leányvállalata) az elmúlt két évben jelentős közös gyártási partnerségeket jelentett be a kontinensen. A Lockheed nagyszabású rakétagyártást indít a Rheinmetallal, míg a Raytheon és az európai MBDA közös vállalkozása Patriot rakétákat gyárt majd a NATO számára Németországban. Thomas Laliberty, a Raytheon szárazföldi és légvédelmi rendszerek elnöke szerint
az országok „különböző megközelítéseket alkalmaznak a szuverenitás értelmezésében”,
és a vállalat igyekszik megérteni ezeket az igényeket. Frank St John, a Lockheed Martin operatív igazgatója elmondta, hogy a cég nemcsak az európai ellátási láncát bővíti, hanem gyártókapacitást is létesít a kontinensen.
Az amerikai védelmi cégeknek azonban kezelniük kell azt a kérdést is, hogy az Egyesült Államok megbízható szövetséges-e, különösen Donald Trump elnöksége alatt. Egyes aggodalmak szerint – amelyeket a Pentagon tagad – az USA távolról működésképtelenné tehetné a kulcsfontosságú fegyverrendszereket, például az F-35-ös vadászgépet.
Az európai védelmi vezetők különösen aggódnak amiatt, hogy a jövőben problémák merülhetnek fel új berendezések exportjával vagy szoftverfrissítések beszerzésével kapcsolatban. Az amerikai fegyverkereskedelmi szabályozás (ITAR) alá tartozó fegyverek nem építhetők, értékesíthetők vagy szállíthatók másoknak amerikai hozzájárulás nélkül.
Éric Béranger, az MBDA vezérigazgatója szerint bár a cég értékeli az amerikai partnerekkel való együttműködést, kormányzati döntés, hogy az ITAR damoklészi kardja alatt akarnak-e lenni. Roberto Cingolani, az olasz Leonardo vezérigazgatója hangsúlyozta a fegyverek interoperabilitásának fontosságát a NATO biztonsági szövetség égisze alatt.
Az európai vezetők hangsúlyozták, hogy a kontinens rendelkezik az önvédelemhez szükséges képességekkel, de elismerték, hogy időbe telik ezek kiépítése. Még több finanszírozás mellett is csökkenteni kell a fegyveripar fragmentáltságát. „Megvan a tudásunk, megvannak az ipari eszközeink, az embereink, sőt a pénzünk is” – mondta Beranger.
Egyszerűen csak politikai akarat és megfelelő struktúra kérdése, de megvan a képességünk, hogy olyan szuverének legyünk, amennyire csak akarunk – mondta a Financial Timesnak.







