A századvég tanulmánya szerint a tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján 2025-ben 39 százalékkal többen gondolták, hogy rossz irányba mennek a dolgok mint, akik a jó irányt jelölték meg.

Az elmúlt évek konjunktúraérzetében tapasztalható mélyrepülés a háborúra adott hibás brüsszeli válaszok eredménye.

A szankciók és Ukrajna finanszírozása jelentősen szűkítette az EU gazdasági mozgásterét. A polgárok lesújtó véleménnyel vannak a közösség versenyképességéről: a válaszadók harmada szerint Európa hanyatlik, csaknem fele szerint pedig stagnál.

Európában a rezsiköltségek növekedése négy év alatt több, mint 65 millió főt tett energiaszegénnyé.

A hirtelen megnövekedett adósságszolgálat az európaiak széles körét súlyos egzisztenciális kihívások elé állították: 28 százalékuknak legalább időnként nehézséget okozott a törlesztés.

Magyarországon a lakosság adósságállománya (uniós összevetéseben) kicsi, ezen belül a változó hitelek aránya alacsony és kormányzati eszközök is akadályozzák a túlzott eladósodást, így

a probléma a legkevésbé hazánkat érinti.

A kutatás eredményei alapján, az európaiak több mint harmada nehezen jön ki a jövedelméből és mindössze ötöde képes kényelmesen megélni. Azáltal, hogy Magyarországon mind az energiaszegénységnek, mind a túlzott eladósodásnak kitett lakosok aránya alacsonyabb, kevesebben küzdenek általános megélhetési nehézségekkel is, mint máshol. Az érintettek 24 százalékos aránya a legalacsonyabb az EU-ban.

Magyarország az élbolyban

Az eredmények alapján az uniós lakosság kevesebb, mint fele (44 százaléka) lenne képes fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. Magyarországon ez az arány – Luxemburg (69 százalék), Hollandia (58 százalék) és Ausztria (55 százalék) után – a negyedik legmagasabb: 54 százalék.