Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Negyven milliárd forintos támogatási programot indít a kormány

A Jedlik Ányos energetikai programon belül 40 milliárd forintos biogáz- és biometán-előállítást támogató programot indít a kormány "a szuverenitás és a magabírás jegyében" - jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára csütörtökön Miskolcon, A vidék konferenciája című rendezvényen tartott előadásában.

Czepek Gábor elmondta, a program célja, hogy a jelenlegi 200 millió köbméteres kapacitásról duplájára bővüljön a magyarországi biogáz-előállítás volumene, elősegítve az ország energiaimporttól való függésének csökkenését. Hozzátette, a pályázat legfeljebb hatvanöt százalékos támogatási intenzitású program lesz, amelyhez csütörtöktől várják a véleményeket a szakmai szervezetektől.

Közölte, a biogáz-előállítást támogató programra várhatóan júniusban és júliusban lehet majd beadni a pályázatokat. Hangsúlyozta, a kormány célja az, hogy Magyarország 2030-ban "patrióta, magabíró energiapolitikával" rendelkezzen, önellátással az árampiacon. Rámutatott: ez ad lehetőséget arra, hogy a kormány megvédje az állampolgárokat a rezsicsökkentéssel, és biztosítsa számukra az elérhető energiaforrást, valamint arra is, hogy a vállalkozók és az önkormányzatok is megfizethető energiával dolgozhassanak.

Czepek Gábor Magabíró energiapolitika - 2030 című előadásában kitért a 2021 óta tapasztalt gazdaság- és energiapolitikai történésekre, valamint a 2022-ben kitört ukrajnai háború hatásaira.

Kifejtette, több árkrízis érintette az országot, először a zöldfelár, amely az árak megduplázódását okozta az árampiacon, majd a konfliktus kirobbanása után ellátásbiztonsági felár jött. Ez ötszörös árakat, míg a 2022 júniusában elinduló szankciós felárak tízszeres energiaár-emelkedést eredményeztek a gáz- és az árampiacon is - tette hozzá.

Prezentációjában kiemelte: "a jövő energiahordozója az áram", de Európa árampiaci problémáját nem fogja megoldani az integráció vagy a versenypiaci árak hangsúlyozása. Jelezte, a megoldás az energiamixben rejlik és abban, hogy az időjárás változásai miatt kiegyenlítőenergiára van szükség.

Czepek Gábor hangsúlyozta, a magyar kormánynak négy ajánlata van az EU felé, és ha ezeket megfogadják, "azonnal és drasztikusan mérséklődni fognak az energiaárak". Az első a kiegyenlítőpiacra dolgozó gázerőművek mentesítése a szén-dioxid adó alól, a második "az atomenergetikai reneszánsz", a harmadik egy energiatárolási akcióterv létrehozása, a negyedik pedig a tűzszünet - fejtette ki.

Magyarország 2030-as céljával kapcsolatban az államtitkár azt mondta, a "magabíró energiapolitika" építésének három feltétele van: az atom- és napenergiára alapozott energiamix, az energiatárolás struktúrájának felépítése, valamint egy erős nemzeti vállalat, az MVM.

Előadásában Czepek Gábor beszélt az energiaközösségek szerepéről, valamint kitért a miskolci szakmai fórumhoz hasonló rendezvények fontosságára.

Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos köszöntőjében arról szólt, hogy az energiapolitikában egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi megoldások. Szerinte az ellátás- és az energiabiztonság és a kiszámíthatóság ma mindennél fontosabb a szolgáltatók és a felhasználók szempontjából egyaránt.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora elmondta, az egyetem tudástőkéje minden alternatív energiaforrás kutatására és az ahhoz szükséges szakemberek képzésére is alkalmas. Hozzátette, az egyetem egyik célja az, hogy támogassa a magyar energiaügy fejlesztését és a kormány 2030-ig meghatározott energiapolitikáját.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×