Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét, amiről az X-en adtak tájékoztatást. A jegybankelnök kiemelte: a magyar pénzügyi rendszer stabil alapokon áll, a bankok likviditása és tőkehelyzete továbbra is erős. Majd a jegybankelnök diplomatikusan kiemelte, ez megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a pénzintézetek növeljék aktivitásukat a vállalati hitelezésben, miközben egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb banki díjakkal mérsékelhetik a lakossági pénzügyi szolgáltatások árszintjét.

Azt is kiemelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiemelt célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, amiben partnerként tekint a Magyar Bankszövetségre. Ez az Index szerint diplomatikus utalás arra, hogyan lehetne mérsékelni „a lakossági pénzügyi szolgáltatások árszintjét”.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség Elnökségét. A jegybankelnök kiemelte: a magyar pénzügyi rendszer stabil alapokon áll, a bankok likviditása és tőkehelyzete továbbra is erős. Ez megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a pénzintézetek…

— Magyar Nemzeti Bank (@MNB_Hungary) March 20, 2025

2024. augusztus 1-jétől megemelkedett a szinte minden pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. Emellett bevezették az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is a devizaváltásokra. Mindkét állami elvonást a banknak kell fizetnie, azonban a pénzintézetek mindezt továbbgörgethetik. A kormány egy korábbi rendeletében viszont kikötötte, hogy a lakossági ügyfelekre nézve 2024. december 31-ig tilos volt az illetékemelés áthárítását.

Amint a moratórium kifutott, a bankok lényegében azonnal átterhelték a költségeiket. Csakhogy nem csak ennyi történt a banki díjak eseében, legalábbis a gazdasági kormányzat észrevételei szerint a banki számladíjak is jelentősen emelkednek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március elején – Varga Mihály hivatalba lépésekor – be is jelentette, hogy ezt nem tartja indokoltnak, ezért ha kell, itt is lépni fognak.