A korábban ellátási zavarokhoz is vezető árstop helyett most árrésstop bevezetésével szeretné kordában tartani az elszabaduló élelmiszer-inflációt a kormány. A hétfőtől érvényben lévő szabályozás szerint az egymilliárd forintot meghaladó forgalmú kiskereskedelmi láncok harminc alapvető termékkörben legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak, azaz ennyi lehet az eltérés a beszerzési és az eladási ár között.

Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban kiemelte, hogy ez nem azonos a haszonkulccsal, a mostani szabályozással ebből a 10 százalékból kellene a kereskedőnek kigazdálkodnia minden költségét, az üzlethelyiség fűtését, az áruk hűtését vagy éppen az eladók munkabérét. Az elemző szerint a kiskereskedelmi üzletláncok általában legfeljebb ötszázalékos haszonkulcsot alkalmaznak, de vannak kiugró esetek. Ezekben különösen érintettek az alapvető élelmiszerek, amelyek esetében a vásárlók nem nagyon tudnak helyettesítő terméket választani, ezért magasabb áremelkedést is tolerálnak. Ennek a jelenségnek a korlátozására vezették be most az új szabályozást.

Horváth Sebestyén szerint a mostani megoldás nem akadályozza meg azt, hogy az árrésstopos termékeken elszenvedett esetleges veszteséget más árukon hozzák be a kereskedők, ennek meggátolására újabb szabályokat kellene életbe léptetni.

"A kereskedőnek is gondolnia kell arra, hogy az üzletét fenn kell tartania. Ezért ha nem tudja kigazdálkodni a működési költségeit az alapvető élelmiszerek esetében ebből a 10 százalékból, akkor

a veszteségét valamilyen szinten át kell hárítania a többi általa forgalmazott termékre, és akkor a többi termék ára fog emelkedni"

– magyarázta az elemző, és hozzátette, a másik lehetőség az lenne, hogy a veszteséget termelő áruk mennyiségét lecsökkenti a kereskedő, hogy így minimalizálja a veszteségét, de a kormány ezt a lehetőséget kizárta azzal, hogy kikötötte: a korábban értékesített mennyiségnél nem lehet kevesebb árut forgalmazni a harminc kiválasztott termékkörben.

Az árstopok alkalmazása korábban áruhiányhoz vezetett, mert előfordult, hogy a hatósági árnál magasabb volt a beszerzési ár, most ez nem állhat fenn, a kiskereskedőknek a tízszázalékos árrés adta mozgástér.

Fennáll annak a veszélye az elemző szerint, hogy a kisebb boltokkal rendelkező kereskedők, amelyek nem érintettek az árrésstopban, a nagy üzletláncokban szerzik be olcsóbban a termékeiket, majd a saját üzletükben drágábban adják el. Nem véletlen szerinte, hogy egyes üzletláncok már bejelentették, hogy az áfás számlát igénylő vásárlókat nem szolgálják ki a harminc érintett termékkategóriában. "Ez lehet egy jó módszer arra, hogy ezt a piaci gyakorlatot meg lehessen előzni" – tette hozzá.

Horváth Sebestyén felhívta arra a figyelmet, hogy

az árrésstop nem magyar különlegesség, sok országban alkalmazzák ezt a megoldást.

Izraelben például már az 1950-es évek óta érvényben van az alapvető élelmiszerekre árrésstop, ott egy bizottság határozza meg, hogy éppen mely termékekre alkalmazzák. Európában tavaly év végén vezették be több mint ezer termékre az árrés korlátozását Észak-Macedóniában. Franciaországban pedig egy évtizede van életben hasonló szabályozás – csak pont fordítva. Ott maximális értéket határoztak meg az árrésre, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőket hozzák jobb helyzetbe.