A háború kitörése után Oroszország fokozatosan a világ legszankcionáltabb országává és gazdaságává vált, 2023 végén az egyes területekre kivetett büntetőintézkedések száma meghaladta a 18 ezret. Számos nyugati cég jelentette be, hogy részlegesen vagy teljesen kivonul Oroszországból, ezzel szemben az Oroszországban működő vagy gyártási kapacitásokkal rendelkező kínai cégek többsége nem tett ilyen lépéseket.

"Miközben nagy nyomás nehezedik Oroszországra, akadnak olyan országok, amelyek megpróbálnak tovább üzletelni az oroszokkal, közülük is leglátványosabban Kína. Jelentősen bővültek és növekedtek a kereskedelmi adatok a két ország között az utóbbi években, néhány kínai vállat pedig nemhogy ott maradt az orosz piacon, hanem jelentősen bővíteni is tudta a portfólióját, piaci részesedést, illetve meg tudta növelni a forgalmát" – fogalmazott az InfoRádióban Pásztor Szabolcs.

Az Oeconomus kutatási igazgatója elmondta, Oroszországban a legnagyobb átalakulás hozó szektor az autóipar volt; néhány kínai márka több mint ezer százalékos növekedést tudott elérni, aminek hatására Oroszországban ma már a tíz legkeresettebb autómárka között a négy hazai mellett öt kínai szerepel. Ezeken túl egy ugyancsak „jól helyezkedő” ország, Dél-Korea márkája kap még helyet – jegyezte meg a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy a kínai cégek maradásának pusztán gazdasági okai vannak-e, vagy akár politikai megfontolások is lehetnek emögött, Pásztor Szabolcs röviden úgy válaszolt, hogy is-is. Közgazdászként erősebbnek látja az előbbi motivációt, hiszen Kína számára komoly piac az orosz, ahol amúgy korábban is jelen volt. A nyugati szankciók köre további bővülési potenciált kínál a kínai vállalatok számára, amit ügyesen és széles körben ki is használnak. „Adódott egy lehetőség, és Kína megragadni látszik ezt” – fogalmazott.

Természetesen akadnak olyan kínai cégek is, amelyek az orosz–ukrán háború kirobbanása óta befejezték oroszországi működésüket. Tizenkettő teljes egészében megszüntette a kapcsolatát az orosz gazdasággal, de nem feltétlen politikai okokra hivatkozva, hanem inkább arról van szó, hogy a kínai vállatok esetében egyfajta átrendeződés történt az orosz piacon, és kiszorították egymást – magyarázta a szakértő. „Lehet, hogy háttérmegállapodások is köttettek, úgyhogy nem lehet azt állítani, hogy a kínai vállalatok, köszönik szépen, de egyre jobban vannak az orosz piacon, mert vannak olyanok, amelyek bizony elhagyták azt.”

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai vállalatok Oroszországban a már meglévő kapacitásaikat igyekeznek bővíteni, friss beruházás nem érkezett. Ezzel viszont az a „probléma”, hogy a meglévő kapacitások mentén ki lehet bővíteni a kereskedelmi tevékenységet egy bizonyos szintig, de új beruházás nélkül látványos lépést nem lehet tenni. Vagyis a kínai fél egyelőre kivár az orosz üzleti környezetet illetően.

A Pásztor Szabolccsal készült teljes interjú alább hallgatható meg.