eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Prima Primissima díjátadó gálán a Müpában 2021. december 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Titokzatos nagy vásárlás előtt az OTP

Az OTP Bank tavaly minden korábbi eredményét felülmúlta, a megkezdett építkezést és terjeszkedést a következő években is folytatja - mondta pénteken Budapesten, a társaság éves közgyűlésén az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

Csányi Sándor kiemelte, hogy a társaság 15 országban van jelent, ezek közül 5-ben piacvezető, több más országban is jelentős a piaci részesedése. A stabilitást jellemző mutatók jól alakultak, a vállalatcsoport tőkehelyzete stabil, az organikus növekedés jelentős, a hitelminőség csoportszinten javult, az egyszeri tételek és az ukrajnai háború kedvezőtlen hatásai mérséklődtek.

Különösen nagy eredménynek nevezte, hogy a csoportszintű eredmény 64 százaléka az OTP külföldi érdekeltségeiből származott 2023-ban, jelentősen javítva a bankcsoport kockázatviselő képességét.

Az elnök-vezérigazgató ezt követen a közgyűlés előtt bejelentette, hogy a bank csütörtökön vételi ajánlatot tett az egyik uniós országban. Többet egyelőre nem közölt az ügyletről, de megjegyezte, hogy ez lehet a bank történetének legnagyobb felvásárlása.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor annyit mondott még, a csütörtöki vételi ajánlatot olyan EU-tagállamban működő bankra adták, amelyben az OTP-nek nincs érdekeltsége. Hozzátette, hogy korábban vizsgáltak német és osztrák bankot is, és a lengyel terjeszkedés lehetőségét is régóta figyelik. Romániából pedig nem szívesen vonultak ki, de egyértelműnek tűnt, hogy nem kapnak lehetőséget akvizíciókra. E nélkül az ottani piacon nehéz kis bankból nagyot csinálni, az OTP távozásának pedig láthatólag "örültek az illetékes hatóságok" a szomszédos országban.

A közgyűlésen elfogadott határozat alapján a 2023-as anyavállalati mérleget 654,988 milliárd forint adózás utáni eredménnyel állapították meg, ebből 65,499 milliárd forint jut általános tartalékképzésére az osztalékfizetés mellett.

Az osztalék mértéke részvényenként 535,71 forint, de a jogosultak között az alapszabály szerint a saját részvényekre eső osztalékot is szétosztják. A 280 millió darabos részvényállományból 1,48 millió a saját részvény, ezzel számolva egy részvényre 538,6 forint osztalék juthat. A kifizetés 2024. június 3-án kezdődik.

Az OTP korábban a mostaninál alacsonyabb osztaléktömeget és osztalékot fizetett, 2022-ben 84 milliárd forintot, részvényenként 300 forintot.

A közgyűlés elfogadta az OTP Bank Nyrt. 2023-as, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített beszámolóját, valamint az igazgatóság jelentését az OTP Bank 2023-as üzleti tevékenységről 990,459 milliárd forint konszolidált adózás utáni és 1008,583 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredménnyel. Az OTP Bank 2022-ben 347,081 milliárd forint konszolidált és 592,547 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredménnyel zárt.

A közgyűlésen a részvényesek jóváhagyták, hogy az OTP igazgatósága a továbbiakban is vásároljon saját részvényeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×