Az EU-ban egységesen az éves kötelező, fizetett szabadság minimális idejét húsz napban határozták meg, ugyanakkor a fizetett szabadnapok száma országonként, azon belül munkahelyenként és személyenként eltérő lehet. Összesítve a kötelező minimális éves fizetett szabadságok és a kötelező éves munkaszüneti napok számát, az EU-ban a legkevesebb napot a görög dolgozók élvezhetik egy évben, míg a legtöbbet az osztrákok és a máltaiak – írja elemzésében az Oeconomus.

Az Európai Unió átlaga (fizetett szabadság és munkaszüneti napok együtt) 33 nap, míg Magyarországon ugyanez 31 nap.

A gazdaságkutató alapítvány megjegyzi, hogy a fejlett világban az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, ahol nincs törvényileg előírt fizetett szabadság, illetve nincs fizetett betegszabadság és szülési szabadság sem.

A kutatók régóta vizsgálják a szabadság és a munka termelékenysége közti összefüggéseket a világon. A tanulmányok kimutatták, hogy a munkaerő-piaci hatékonyság, a humán tőke, vagyis a munkavállalók teljesítménye, termelékenysége nagymértékben függ a pihenésre, feltöltődésre fordítható időtől, annak mennyiségétől és minőségétől egyaránt. A pihenés bizonyítottan javítja a mentális és a fizikai egészséget, növeli a hatékonyságot és a teljesítményt is ezáltal pedig a teljes gazdaságra, annak növekedésére pozitív hatással van.

A betegszabadságot, a szülési szabadságot és a szülői szabadságot a fizetett éves szabadságtól külön számítják a legtöbb országban. Szülési és szülői (anyasági és apasági) szabadság időtartamát tekintve az OECD által vizsgált országok közül a leghosszabb szülési és szülői szabadságot Szlovákiában biztosítják (164 hét), őket Finnország (161 hét) és Magyarország (160 hét) követi.

Ami a kötelező állami, munkaszüneti "piros betűs" ünnepeket illeti, az Európai Unió átlagában évente 11,7 ilyen nap van. Legtöbb, 15 nap egy évben, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában van, a legkevesebb EU-n belül pedig Görögországban (évi 6 nap) – írja a gazdaságkutató alapítvány.

Magyarországon 11 kötelező munkaszüneti nap van egy évben, amikor a munkavállalók az éves fizetett szabadságon felül pihenhetnek.

Betegszabadság tekintetében a WHO és az OECD adatai szerint a vizsgált országok közül Európában Csehországban mentek el átlagban legtöbb napot a munkavállalók betegszabadságra 2021-ben (20,2 nap/munkavállaló), őket a németek (20 nap) és a lettek (18,5 nap) követték. Az EU-n belül legkevesebb napot átlagosan a portugál (7,6 nap), ír (8,1 nap) és dán (8,5 nap) munkavállalók töltötték szabadságon betegség miatt. Magyarországon 2021-ben egy munkavállaló átlagosan 9,4 napot volt fizetett betegszabadságon.

Mint azt az Oeconomus írja, a szabadságok és munkaszüneti napok ellenére az utazás finanszírozása mint pihenési lehetőség problémát jelenthet az EU munkavállalóinak. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az EU-ban élő állampolgárok közel 30 százaléka nem engedhetett meg magának egyhetes nyaralást távol az otthonától.

A kutatás szerint az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb azok aránya (62,5 százalék), akik nem engedhettek meg maguknak egy egyhetes utazást.

Utánuk következik a sorban Görögország 48,8 százalékkal, Bulgária 43,8 százalékkal, Horvátország 41,7-tel. Magyarországon 41 százalék azok aránya, akik egy hetet sem tudnak távol tölteni az otthonuktól.

Ezzel ellentétben Luxemburgban csak az emberek 7,6 százaléka nem engedhetett meg magának egyhetes nyaralást, őket követte Svédország (10,2 százalék) Finnország (12 százalék), Hollandia (12,7 százalék) és Dánia (12,9 százalék).