Idén 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet a magyar költségvetés hiánya. Erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában.

Mint ismert, a 2024-es költségvetés jelenleg 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal van érvényben, a napokban azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi felvetéseinél határozottabban – kijelentette, hogy 4,5 százalék lesz az idei módosított hiánycél, és szintén újdonság, hogy

még jövőre sem csökken 3 százalék alá a költségvetés hiánya, hiszen 3,7 százalékos hiánycélt

említett Nagy Márton. A 3 százalékos határ alá csak ezt követően csökken majd a hiány.

Csiki Gergely szerint van egyfajta kockázata ennek a lépésnek a befektetők, a piacok és a hitelminősítők reakciója szempontjából, illetve abban, hogy belefér-e így majd a csökkenő államadósság kritériumába az, hogy emelkedik a költségvetés hiánya idén. Mindazonáltal az elemző szerint a lépés logikus, hiszen miután tavaly 6 százalék körüli (vagy akár afölötti) volt az eredményszemléletű hiány, lehet, hogy idén csak egy mérsékeltebb csökkenést vállalna be a kormány, ami kevesebb gazdasági áldozattal jár.

"Ha a tavalyi 6 százalékos hiányról idén 3 százalék alá akarta volna a kormány csökkenteni a költségvetés hiányát, az jelentős megszorítási igénnyel jelentkezett volna, amit a gazdaság valószínűleg nem viselt volna el,

és a 4 százalék körüli GDP-növekedési célok valójában inkább álmok lettek volna" – fejtette ki a Portfolio elemzője.

A befektetők visszajelzéseinél tehát lehetne veszélye annak, hogy a kormány így elengedi a költségvetési hiányt, de a változást olyan fokozatosan, óvatosan kommunikálta a kormány, hogy ezzel nem okozott nagy ijedelmeket – mondta Csiki Gergely, megjegyezve, hogy nincs is olyan piaci hangulat, amiért ez nagy ijedtséget okozna a befektetők körében.

A következő kritikus pont – egyfajta teszt vagy szakítópróba – az ügyben az lesz, hogy a hitelminősítők a következő értékelésekbe már beépítik-e azt, hogy a költségvetési hiánypálya magasabb szinten fog alakulni,

mint eredetileg a kormány azt vállalta – emelte ki az elemző.

"Nyilván van egyfajta hitelességcsökkenése a költségvetési politikának, de a másik oldalról ez érthető, mert ha sokkal nagyobb költségvetési lefaragást, kiigazítást hajtana végre idén a kormány, 3 százalékpontnyit a GDP arányában, ami mintegy 2400-2500 milliárd forintos egyenleget jelentene, az jelentős hátrányt okozott volna az egész gazdaságnak. Egy 1,5-2 százalékpontos GDP-arányos egyenlegjavítás még így is szükséges idén, de ez valószínűleg már nem jár akkora véráldozatokkal a gazdaság számára" – fogalmazott Csiki Gergely.