Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. palackok visszaváltására szolgáló automatáinak sajtóbemutatója a vállalat budapesti bemutatótermében 2023. november 28-án. Az új visszaváltási rendszerrel a 40 százalék körüli szintről 90 százalék fölé emelkedhet az egyszer használatos italos palackok visszagyűjtési aránya.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Fontos információt kell ma közölnie a kormánynak az új visszaváltási rendszerről

Január 1-je helyett csak július 1-jétől lesznek kötelesek feltüntetni a gyártók a visszaváltáshoz szükséges kódokat a palackokon – mondta az InfoRádióban Miklósvári Géza. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség elnöke azt is jelezte, a tagszervezeteik még nem tudják, mennyibe kerül majd a csatlakozás a rendszerhez.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagjai egyetértenek a visszaváltási rendszer bevezetésével, mert ezzel biztosítható az Európai Unió által megkövetelt 77, majd 90 százalékos visszagyűjtési arány, de az a gondjuk, hogy a visszagyűjtési rendszert szabályozó rendelet csak októberben jelent meg – mondta Miklósvári Géza. A szervezet elnöke kiemelte, hogy a szabályozás nélkül a vállalkozások nem tudtak felkészülni az újfajta címkézésre, mert az új rendelet határozta meg, hogy a címkének hogy kell kinéznie, mit kell feltüntetni a visszaváltással vagy a díjával kapcsolatban.

"Ezért most az összes gyártó – és nemcsak az ásványvíz- és üdítőital-gyártók, hanem sörösök, szeszesek, borosok – elkezdi megrendelni valamennyi termékére a címkét, és nyilvánvaló, hogy ez időt vesz igénybe, ezért noha a visszaváltási rendszer január 1-től lép életbe, de hat hónap átmeneti időt határoz meg a rendelet, ameddig még a régi címkével forgalomba hozott termékek is a piacra kerülhetnek" – mondta Miklósvári Géza.

A visszaváltási díj termékenként 50 forint lesz, tehát a vevő vásárláskor az 50 forintot kifizeti, de ha visszaviszi a palackot, akkor az 50 forintját visszakapja

– ismertette az elnök. A gyártóknak és a cégeknek azonban költséget jelent az új rendszer, mert egyrészt ki kell fizetniük a rendszercsatlakozási díjat, másrészt pedig viselniük kell a rendszer működtetésének a költségét is.

"Az a gondunk, hogy ezek a költségek ma még nem ismertek, a rendelet szerint november 30. a legkésőbbi időpont, amikor a kormányzat nyilvánosságra hozza, hogy mik ezek a költségek. Bízunk abban, hogy olyan mértékűek lesznek, amelyek nem okoznak túlzott inflációgerjesztő hatást, illetve megőrzik a cégek a versenyképességüket" – mondta a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×