Szijjártó Péter román kollégájával, Sebastian Burdujával kötött megállapodásokat, melyek nyomán a Magyarország a jövőben is számíthat Románia együttműködésére energiabiztonságának garantálása terén - közölte a tárcavezető a Facebook-oldalán szerdán.

"Sebastian Burduja új kolléga, már a sokadik román energiaügyi miniszter, akivel együtt dolgozom, de azonnal meg tudtuk találni a közös hangot és fontos megállapodásokat is kötöttünk, melyek nyomán a jövőben is számíthatunk Románia együttműködésére hazánk energiabiztonságának garantálása terén" - fogalmazott Szijjártó Péter a bejegyzésben.

Tájékoztatása szerint megegyeztek, hogy tovább növelik a két ország közötti földgázösszeköttetés kapacitását, hogy Magyarország minél nagyobb mértékben hozzá tudjon férni a feltárás alatt lévő fekete-tengeri román mezőből kitermelendő gázhoz.

"Elkezdjük egy új villamosenergia-összeköttetés előkészítését, és román kollégám arról biztosított, hogy továbbra is szállíthatjuk Románián keresztül a paksi atomerőmű működtetéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagot, amely Oroszországból komppal érkezik Bulgáriába, ahol azt vonatra rakják és Románián keresztül hozzák Magyarországra" - írta a tárcavezető.

"Veszélyes bármilyen energiaforrás kitiltása"

Magyarország mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben. A tárcavezető az idei Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén leszögezte, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné.

Felszólalásában rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.

"Az energiaellátás kérdése túlpolitizált és túlideologizált jelenleg Európában"

- hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket.

Ezzel kapcsolatban pedig veszélyesnek és észszerűtlennek nevezte bármilyen energiaforrás kitiltását a kontinensről.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem.

Aláhúzta, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal.

"A diverzifikáció legnagyobb akadályát azonban maga Brüsszel és néhány tagország jelenti" - jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása hazánk számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig "pusztán illúzió" marad a diverzifikáció. Hozzátette,

amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.

"Egyrészt ki tudja, hogy mi lesz tizenöt múlva, másrészt, még ha valóban nem is lesz a földgáz a nemzeti energiamix része, akkor is, mi lesz az addigi tizennégy évben?" - tette fel a kérdést.

Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is együtt kíván működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok kapacitásának bővítése érdekében.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az energiabiztonságot veszélyezteti, ha politikai kérdést csinálnak a földgázvásárlásból.

"Nem szabad elfeledkezni arról, hogy

sajtóközleményekkel és politikai nyilatkozatokkal nem tudjuk fűteni az otthonainkat,

ehhez földgázra van szükségünk" - hangoztatta.

"És ezért mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasítunk az energiaellátásunk biztosítása terén" - fogalmazott.

Közölte, hazánk erősen függ a forrás- és tranzitországoktól, az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédos ország közül hattal, de a jelenlegi helyzetben még így sem képzelhető el a földgázellátás az orosz források nélkül, így fenn kell tartani a kapcsolatot.

A miniszter élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorja Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását, s kijelentette, hogy komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát.

Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen - mint mondta - "kemény ideológiai támadás zajlik" Európában. Aláhúzta, hogy a nukleáris energia ma az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.

Magyarország segíteni fog Romániának

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Kelemen Hunorral tartott megbeszélését követően hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a két ország közötti együttműködésnek.

"Ennek a stratégiai együttműködésnek a legfontosabb bázisát, erőforrását az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar nemzeti közösség jelenti"

- szögezte le.

Rámutatott, hogy erőforrásként, összekötő kapocsként tekintenek erre a közösségre a kétoldalú kapcsolatokban. "Ezért teljesen természetes, hogy amikor Romániával kapcsolatos együttműködésről beszélünk, akkor az RMDSZ véleményei és javaslatai mindig fontosak a számunkra" - fogalmazott.

Szijjártó Péter hazánk nemzeti érdekének nevezte a szomszédos ország minél hamarabbi csatlakozását a schegeni övezethez. Szavai szerint ennek számos oka van, például az, hogy ma Magyarország második legfőbb exportpiaca Románia, és a belépéssel még szorosabbá válhatna a gazdasági és kereskedelmi együttműködés.

Ezáltal automatikusan megnyílna tíz új határátkelési pont is a két ország között, ami nagy segítség lenne a helyi magyar közösségnek az anyaországgal való kapcsolatok fenntartásában. "Románia schengeni tagsága azt is lehetővé tenné végre, hogy a határ ne elválasszon, hanem összekössön minket" - húzta alá.

"Amennyiben a magyar EU-elnökség megkezdéséig Románia nem tud belépni a schengeni övezetbe, akkor a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célkitűzése az lesz, hogy ebben segítséget nyújtson Romániának,

és ebben a kérdésben természetesen az RMDSZ-szel továbbra is a lehető legszorosabb konzultációban maradunk" - közölte.