Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. alapító-ügyvezetője az erősödő kereslettel, a cég növekvő hatékonyságával és a folyamatos innovációkkal, köztük a közületi üzletág erősítésével, valamint az energia- és alapanyagárak csökkenésével indokolta a bővülést. Az első fél év alapján az idén kétszámjegyű növekedésre számítanak az eladott termékek volumenében, és 15 százalékos árbevétel növekedésre – tette hozzá. Ismertetése szerint az első hat hónapban 1,67 milliárd forint volt a konszolidált adózás előtti nyereség. Az erre az időszakra eső EBITDA 2,977 milliárd forintra nőtt a tavaly azonos időszaki 21 millió forintról.
Az ügyvezető igazgató emlékeztetett rá, hogy 2022-ben csoportszinten megduplázta árbevételét a Vajda-Papír Csoport itthoni és norvégiai gyáraiban is. A vállalatcsoport forgalma tavaly meghaladta a 80 milliárd forintot, a norvégiai leányvállalaté pedig megközelítette a 20 milliárdot.
Vajda Attila elmondta: a kft. értékesítési piacain 2023 első fél évében nőtt a higiéniai papírtermékek kereslete. A vállalat csaknem 26 ezer tonna készárut értékesített az év első hat hónapjában, 12,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Mindez 34 százalékos értékesítési árbevétel-növekedést eredményezett a belföldi piacon, miközben az exportértékesítés 38 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A vállalat költségeinek 65-70 százalékát kitevő higiéniai alappapír átlagos beszerzési ára a világpiacon 2021-ben indult növekedésnek, és a drágulás 2022 első fél évében is folytatódott. A cellulóz világpiaci ára 2022 4. negyedévében indult csökkenésnek és 2023-ban stabilizálódni látszik, így 2023 első felének végén az alappapír előállítási költsége 35-40 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Emlékeztetett: az elmúlt egy év számtalan kihívás elé állította a cégvezetést, ezek közül az alapanyagok jelentős drágulását, az energiaárak elszállását emelte ki, és megjegyezte, hogy a menedzsment a problémák enyhítésére kidolgozott megoldásokat a fenntarthatóság jegyében. Növelték a zöldtechnológia és a megújuló energia használatát, a papír alapanyagnál keletkező hulladék 100 százalékát újrahasznosítják és csökkentették a vízfelhasználást. Ennek köszönhetően sikerült mérsékelni a megugró energiaárak hatását, a cellulóz áremelkedésének következményeit pedig a saját alappapír-gyártás növelésével enyhítették.
Vajda Attila hangsúlyozta, hogy az elmúlt 10 évben mintegy 40 milliárd forintot fordítottak arra, hogy a higiéniai papírgyártás és a cég üzemeltetése a legkörnyezetkímélőbb, fenntartható technológiákkal valósulhasson meg. A környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási (ESG) jelentésükben pedig vállalták, hogy a cég 2030-ig 20 százalékkal tovább csökkenti vízfogyasztását, 50 százalékkal növeli a megújuló energiák használatát és 2050-re a működése karbonsemlegessé válik.
A higiéniai alappapír gyártóüzem beruházását 2017 második negyedévében indították Dunaföldváron, a termelés 2018 végén indult. 2022-ben 16 milliárd forintos beruházási fázisban kétszer akkora kapacitású alapanyaggyártó gépsort üzemeltek be, és bővítették az üzem területét; az új papírgépnek köszönhetően Európa legnagyobb higiéniai papírgyártó kapacitása jött létre Dunaföldváron, és lehetővé vált, hogy a vállalatcsoport teljes alappapírigényét a saját üzemükben állítsák elő. Ezzel a természetes fedezettel csökkenthető az alappapír drágulásának hatása – mutatott rá. 2022-ben a papírgép nagyobb kapacitását is jobban kihasználva egy újabb feldolgozógépet is beüzemeltek Dunaföldváron, ami jelentős szállításiköltség-megtakarítást és fenntarthatóbb működést jelent.
A Vajda-Papír 24 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 650 munkavállalót foglalkoztat. A cég 2013-óta Norvégiában is jelen van egy több mint 130 munkavállalót foglalkoztató leányvállalattal. A cég 2020-ban és 2021-ben összesen 20 milliárd forintot meghaladó kötvénykibocsátást hajtott végre. A magyarországi értékesítés mellett a vállalat higiéniai papírtermékeit a világ több mint 30 országába szállítják, a csoport teljes higiéniai papírtermék-előállításának több mint 50 százalékát exportpiacokon értékesítik.