A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy a felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás szabályait.

Akik a lakóhelyüktől távol tanulnak, vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A NAV szerint a megelőlegezett bizalom mellett azonban érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát.

Ha a bérbeadó magánszemély és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.

A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, ami írásban rögzíti a bevételt.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg.

• Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
• A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.

A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék – írja az adóhatóság.

Az ingatlankiadás adózásáról bővebb információ olvasható a NAV honlapján a 10. számú Információs füzetben.