„A keleti irányú beszállítási útvonalak részleges kiesése és a nagykereskedelmi árak rendkívüli volatilitása miatt szükség volt mind kereslet, mind kínálat oldali intézkedések bevezetésére is annak érdekében, hogy energiamérlegünket stabilizálni, a rezsicsökkentést pedig fenntartani lehessen” – mutatott rá Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a 16. Magyar Jogászgyűlés energiajogi szekciójának ülésén tartott előadásában.

A MEKH elnöke bevezetőjében ismertette a hivatal legfontosabb hatásköreit és feladatait, amely a jogelődöt is ideértve csaknem három évtizede látja el a hazai energiaszektor felügyeletét, ma pedig már a víziközmű- és a hulladékgazdálkodás tekintetében is fontos feladatai vannak. A közelmúltban kialakult és hazánkat is érintő energiaválság kapcsán a legfontosabb hazai intézkedések közé sorolta a magyar gáztárolók időben megtörtént feltöltését. Emlékeztetett, hogy az uniós rendelet szerint Magyarországnak az elmúlt öt év átlagos fogyasztása alapján 35 százalékos fogyasztásarányos töltöttségi szintet kellett elérnie 2022. november 1-jéig, amit jelentősen túlteljesítettünk, hiszen a töltöttség már ekkor közel 54 százalékos volt. Ugyancsak az ellátásbiztonságot segíti elő az, hogy

döntés született a hazai földgázkitermelés növeléséről; az erre irányuló projektek eddigi eredményei biztatóak.

Juhász Edit elmondta, hogy hazánk megfelelt az Európai Unió által előírt gázfogyasztás-csökkentési célnak is, amely a 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. közötti időszakra 15 százalékos fogyasztáscsökkentést írt elő a megelőző öt év hasonló időszaki átlagához viszonyítva. Ehhez képest a hazai földgázfelhasználás a célidőszakban 18 százalékkal csökkent – emelte ki.

A hazai védelmi intézkedések fókuszában értelemszerűen a fogyasztók voltak: mind a földgáz-, mind a villamosenergia-szektorban komoly eredményként említette a rezsivédelmi szolgáltatások fenntartását, valamint azt, hogy sikerült megoldani az egyetemes szolgáltatásból kikerült felhasználók ellátását is, a vállalati, intézményi felhasználók esetében pedig azt, hogy eredményesen segítették az energiabeszerzési folyamatokat, a fogyasztási rugalmasság kezelését, és célzott támogatási programok is indultak a megnövekedett energiaköltségek ellensúlyozására.