Névleges teljesítménye kevesebb, mint felére csökkent hétfőn a Paksi Atomerőmű termelése, miután a 2. blokk közel egy hónapja tartó főjavítása miatt alacsonyabb termelést egy műszaki hiba és a villamosenergia-rendszer szabályozását szolgáló leterhelés tovább csökkentette – írja a Portfolio.

Több órára 900 megawatt (MW) alá csökkent a 2026,6 MW elektromos összteljesítményű Paksi Atomerőmű termelése hétfőn délelőtt 11 órakor azt követően, hogy az erőmű 1. blokkját 50 MW-tal leterhelték az erőmű úgynevezett tercier rendszerszabályozásban való részvétele következtében.

A rendszerszabályozás érdekében végrehajtott termeléscsökkenés aznap délután 4 óra előtt véget ért, és azóta az 1. blokk ismét névleges teljesítményen üzemel. Az erőmű termelésének visszaeséséhez ugyanakkor jóval nagyobb mértékben járult hozzá az, hogy ugyanezen a napon reggel 6 óra után pár perccel a 3. blokk termelése teljesen leállt védelmi működés következtében, ami több mint 500 MW-tal csökkentette az erőmű termelését.

A rendszerirányító adatainak tanúsága szerint a szakemberek délután-este elkezdték fokozatosan növelni a kiesett 3. blokk termelését, de kedd reggel nyolckor még mindig a névleges teljesítménye kevesebb mint felén termelt.

A 2. blokkot már február 16-án éjfélkor leállították a március 13-án is tartó tervezett főjavítás miatt, ezáltal ugyancsak több mint 500 MW-tal mérsékelve a hazai nukleárisenergia-termelést.

Az ellátás biztosítása szempontjából kedvező, hogy a halmozott hétfői paksi termeléscsökkenés olyan időszakban állt elő, amikor az országos áramfogyasztás a hétköznapokon megszokottnál jóval alacsonyabban alakult, a gyenge áramigény vélhetően azzal függ össze, hogy a március 15-i nemzeti ünnep ezúttal a hét közepére esik, így sokan szabadságot vettek ki.

A viszonylag alacsony felhasználást az említett időszakban mintegy 85 százalékban hazai erőművek fedezték: a napsütéses időnek köszönhetően a legnagyobb arányban a naperőművek (35 százalék), a Paksi Atomerőmű (20 százalék), a gázerőművek (17 százalék), a barnakőszén-/ligniterőművek (4 százalék), valamint a szélerőművek (4 százalék).