Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A késztermék tömítettségének ellenőrzése az esztergomi Suzuki-gyárban 2022. október 19-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

"Feltűri ingujját" az idehaza piacvezető autómárka

A klímavédelem jelenti a legnagyobb kihívást a Suzuki számára.

Az esztergomi bázisú Magyar Suzukinál is azt az európai klímavédelmi csomagot tekintik a legnagyobb kihívásnak, amelynek alapján 2035-től csak elektromos új autókat lehet értékesíteni az európai piacokon írja a vg.hu.

Az alapanyaghiány, a növekvő infláció, az emelkedő energiaárak, valamint a forint gyengülése volt leginkább hatással a cég működésére 2022-ben. A portálnak küldött közleményben a Suzuki azt írta, hogy bár mindent megtettek a gyártási költségeik optimalizálására, de a többletráfordításaik egy részét így is kénytelenek voltak beépíteni az új autóik árába.

Ennek dacára két modelljük is a legkeresettebb autó lett a hazai piacon.

A Vitara és az S-Cross megnyerte saját kategóriáját. Az alsó középkategóriás S-Cross volt a legnépszerűbb a magyar gépjárművásárlók körében: 7187 darabot értékesítettek belőle, és ezze 26,36 százalékos részesedést értek el a piacon.

Az SUV városi-szabadidő kategóriás Vitarából 5509 darabot adtak el, ami 23,12 százalékos piaci részesedésnek felel meg.

Ugyanakkor

kihívás lesz az az európai klímavédelmi csomag,

amelynek alapján 2035-től csak elektromos új autókat lehet értékesíteni az európai piacokon a kibocsátáskorlátozás miatt. Tisztában vannak azzal, hogy a zöldfejlesztések egyrészt növelik a kocsik felszereltségét, másrészt a piaci igények miatt is egyre több vezetéstámogató-elektronika kerül a járművekbe.

Jelenleg tehát az a legégetőbb kérdés, hogy az átalakulás hatására miként változik az újonnan elérhető járművek össztömege és ára. Ezek ugyanis nagyban befolyásolják majd a vevők szándékait és végső döntéseit.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×