Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A grémium kiemelte, hogy az év végére meghirdetett, bankközi forintlikviditást szűkítő eszközök tovább erősítik a monetáris transzmissziót.

A gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez - jegyezték meg. Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza - tették hozzá.

A közlemény szerint az októberben bevezetett egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek.

Az MNB az év végéig közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése miatt felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt, miközben előretekintve is folyamatosan szem előtt tartja, hogy megfelelő legyen a devizatartalék szintje - mutattak rá.

A jegybanknál úgy látják, hogy az elmúlt hónapokban az energiafogyasztás csökkenésével megindult a hazai gazdaság energiapiaci alkalmazkodása, ami az energiaárak csökkenése mellett lehetővé teszi, hogy a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető maradjon.

Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tart a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megtartja év végén átnyúló futamidejű eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereit és diszkontkötvény-aukcióit - tájékoztattak, utalva arra, hogy az aktív piaci jelenléttel erősítik a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

Az MNB jelezte, hogy a rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként az infláció a következő hónapokban tovább emelkedik, igaz csökkenő ütemben.

Rámutattak: a külső inflációs nyomás, illetve a szállítási költségek és a nyersanyagárak felől érkező költségsokkok enyhülése, a globális gazdaság növekedésének lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása jövő év elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai árak alakulásában, az infláció fokozatos fordulatát okozva.

A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat; a hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken - részletezték. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba - tették hozzá.

A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú monetáris kondíciók segítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását.

A monetáris tanács szerint a kormány által bejelentett intézkedések várhatóan biztosítják az idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken.

A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet - erősítették meg.

A jegybanknál úgy látják, hogy nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez.

A monetáris tanács szerint az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól globális szinten az áremelkedés lassulását vetítik előre - így fogalmaztak a közleményben.