Magyarországot különösen kedvezőtlenül érintik az elmúlt időszak gazdasági hatásai, hiszen a magyar cégek hagyományosan alultőkésítettek, és komoly likviditási problémákat okozott náluk a járvány, az orosz–ukrán háború hatása vagy akár az energiaárak emelkedése. Már az első negyedévben látható volt, hogy a kényszertörlések száma elérte a tavalyi teljes év felét. Már több mint ötezer céget töröltek idén, tavaly pedig egész évben 12 ezer volt az ilyen intézkedések száma – mondta az Opten stratégiai igazgatója.

Csorbai Hajnalka hozzátette: a felszámolások számában akkor várható nagyobb növekedés, amikor teljesen kifut a törlesztési moratórium, illetve amikor feloldódnak a még a járvány elején bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések.

A tevékenységek szerint vizsgálva a kényszertörlés alatt álló cégek közül sok az idegenforgalom, vendéglátás területén működött.

Termelő cégeknél is jelentkeztek gondok, ahol a beszállítói lánc akadozása okozott problémát. A kereskedelemben egyelőre kevesebb a problémás, kényszertörölt cég, ebben a szektorban esetleg az árstop által érintett vállalkozások kerülhetnek felszámolás alá.

Az Opten stratágiai igazgatója beszélt arról is, hogy a hazai cégadatbázis adatait összevetve a nyugat-európai átlaggal látható, hogy milyen alacsony likviditásúak a cégek, és az alacsony likviditás válsághelyzetben mindig egyfajta sokkhatást eredményez. Akinek nincsen megfelelő pénzügyi háttere ahhoz, hogy túlélje ezeket az átmeneti időszakokat, hiába lenne hosszú távon életképes, nem fog életben maradni és nem tud talpra állni.

A hazai cégek több mint 90 százaléka alultőkésített

– hangsúlyozta a szakértő. Mint kifejtette, ez azért van így, mert nagyon elaprózódott Magyarországon a cégstruktúra, sok a mikro- és kisvállalkozás, és ezeknek a cégeknek lényegében semmilyen olyan háttértartalékuk nincsen, amivel képesek garantálni a túlélést. Ezért is volt nagyon fontos ezen cégek számára, hogy a Covid kapcsán olyan kormányzati intézkedések történtek, amelyek gyorsan meg tudták menteni őket a csődtől – tette hozzá.

Lesznek olyan vállalkozások, amelyek ezt az átmeneti likviditási orvosolva hosszabb távon fognak tudni működni, de nem lehet minden céget megmenteni. Mostantól sokkal fontosabb lesz az, hogy azokat a cégeket támogassák, amelyek ténylegesen képesek hosszabb távon életben maradni, és a működés modelljük megfelelő ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradjanak – vélekedett.

Csorbai Hajnalka szerint a koronavírus-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 23 ezer körül volt a kényszertörlések száma. Van egyfajta olyan cégállomány, amely már nem tud működni, de még az eljárások nem indultak el vagy nem mentek végig.