eur:
411.32
usd:
395.01
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Szabolcsi Alma Centrum logisztikai és tudásközpont épületkomplexumának bokrétaavató ünnepségén Újfehértón 2021. november 27-én. Az ország legnagyobb almatermesztési létesítményének építése a tervek szerint jövő márciusra fejeződik be. A 9,6 milliárd forint értékű beruházással épülő kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központ tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkezik majd, 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett összesen mintegy 20 ezer tonna étkezési és ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes.
Nyitókép: Balázs Attila

Épül a magyar almatermesztés megújításának sarokköve

Mintegy 10 milliárdos beruházás Újfehértón.

Jövő márciusra fejeződik be az ország legnagyobb almatermesztési létesítményének építése Újfehértón - mondta az agrárminiszter a 9,6 milliárd forint értékű beruházás bokrétaavató ünnepségén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.

Nagy István kifejtette, az almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központ tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkezik majd, 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett összesen mintegy 20 ezer tonna étkezési és ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes.

A februárban elkezdett munkálatok során elvégezték az épületek alapozását, a szerkezet építését és a külső burkolást, illetve lezárult a válogató-csomagoló technológia beszerzése - tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter szavai szerint jövő tavasszal kezdődik el a beszállítói kör szervezése és az integráció felépítése, a projekt célkitűzéseit az almatermesztéssel érintett nagyobb településeken szervezendő gazdafórumokon fogják megismertetni a szakmai közvéleménnyel. A hűtőházi épületrész befejezése, valamint a válogató-csomagoló technológia kiépítése után

az üzem előreláthatólag 2022 júliusában kezdheti meg működését.

Ez a központ a magyar almatermesztés megújításának sarokköve, legfontosabb feladata az, hogy integrálja a térség termelőit - fogalmazott az agrárminiszter. Emlékeztetett, az ágazat évtizedek óta keresi a megoldást az almatermelés nyereségesebbé és versenyképesebbé tételére, a gazdák számára pedig biztos piac és egyben termesztési jövőkép nyújtására. Eközben az alma a világ harmadik legjelentősebb gyümölcsévé vált, Magyarország almatermése egy átlagos évben 500-600 ezer tonna közötti, de az elmúlt 15 évben ez a mennyiség 170 ezer és 780 ezer tonna között ingadozott.

A kormány arra törekszik, hogy a magyar almatermesztés mind jobban igazodjon a piaci körülményekhez, az ennek elősegítésére elindított vidékfejlesztési program kertészeti üzemek megújítását célzó pályázatára Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből több mint 770 termelő pályázott - ismertette Nagy István, megjegyezve, ebből a keretből támogatták több mint 1,5 milliárd forinttal az újfehértói létesítmény létrehozását.

Szólt arról, hogy áprilisban egy ültetvénytelepítést támogató pályázati kiírás is megjelent, a felhívásra több mint 20 milliárd forint igénnyel érkeztek be pályázatok, a gazdák által tervezett összes gyümölcstermő terület nagysága pedig elérte a 2500 hektárt.

A sikerre való tekintettel a kiírás újbóli megnyitását tervezi az agrártárca, a termelők várhatóan 2022 februárjában adhatják be pályázati kérelmeiket - közölte Nagy István.

Takács Ferenc, az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója az eseményen elmondta, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén megvalósuló beruházás a magyar gyümölcstermesztés jelenlegi legnagyobb fejlesztésének számít nemcsak méretének, hanem identitásának és feladatának tekintetében is.

Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében reményét fejezte ki, hogy az üzem újra hitet fog adni a szabolcsi gazdáknak az almatermesztésre, és köreikben visszaállíthatja a mára megfogyatkozott és ingadozó termesztési kedvet.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×