eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Az adatvagyonról sem ért egyet a kormány és az EU

A versenyképességet meghatározó kérdésről és az IT-szektorról is beszélt Schanda Tamás államtitkár

Tizenhétezerrel dolgoznak többen a vírusválságot követően, mint azt megelőzően - jelentette ki a balatonfüredi Infotér konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság, részben az IT-szektornak köszönhetően már az idei év második negyedévében elérte a válság előtti gazdasági teljesítményét, miközben a világgazdaság a becslések szerint csak 2022 végére éri utol magát.

Mint mondta, az adatvagyon gazdasági tőkének tekinthető, ezért minden eszközzel el kell kerülni, hogy egyes országok adatvagyona alárendelődjön a gazdagabb tagállamoknak, valamint azt is, hogy ezekhez az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína egyoldalúan hozzáférhessen.

Az egyre növekvő ágazatban felhalmozódó mind jelentősebb adatvagyont az egyes nemzeteknek kellene szabályozni, szemben az unió ezzel ellentétes törekvésével - húzta alá.

Schanda Tamás úgy fogalmazott: a konferencia feladata, hogy a digitalizáció emberi, közösségi aspektusait vizsgálja, azaz a technológiai fejlődésből adódó társadalmi kihívások elemzését célozza meg.

Mint mondta, a technológiai kihívás globális, és bár részben az erre adandó válasz is az, nagyon fontos ebben a kérdésben az állami szerepvállalás.

A helyzetet a koronavírus-járványhoz hasonlítva elmondta, hogy a probléma a járványkezelés tekintetében is globális, mégis nagy szerepe van az egyes nemzetek által nyújtott válaszoknak.

Hozzátette: a vírushelyzetre adott nemzeti válaszok sikerességére Magyarország az egyik jó példa, hiszen szavai szerint az oltásoknak köszönhetően szabadon zajlik az élet, és míg a világban gazdasági visszaesést tapasztalhatunk addig itthon a gyors helyreállást.

Mint fogalmazott: "Brüsszel birodalomépítési törekvéseinek évek óta szemtanúi vagyunk." Példaként említette az Európai Bizottság által megalkotott digitális stratégiát, amely alapján elindult a jogalkotás, ebből a folyamatból pedig, szavai szerint a nemzeti érdeket és szuverenitást sértő politikai törekvések rajzolódnak ki.

Kiemelte:

Brüsszel az adat és az adatvagyon szabályozását uniós hatáskörbe rendelné, így a tagállamoknak nem érvényesülhet a rendelkezési joga.

Ez azért is kerülendő, mert egy állam versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy miként képes megoldani adatvagyonának szabályozását - mutatott rá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×