Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Sad evicted roommates moving home complaining
Nyitókép: AntonioGuillem/Getty Images

Fontos figyelmeztetést adott ki a NAV

A lakáskiadás jövedelméből adózni kell – hívta fel a figyemet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében.

A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszútávú lakáskiadás szabályait.

A NAV közleményében jelzi, fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közleményrovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.

A lakóingatlan bérbeadása főszabály szerint áfamentes, ezért nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál bejelentkeznie (adószámmal rendelkeznie) annak a magánszemélynek, aki gazdasági tevékenységként kizárólag áfamentes lakóingatlan-bérbeadásból szerez jövedelmet. A lakbért, azaz a lakáskiadás bevételét a bérbeadónak dokumentálnia kell, amire alkalmas lehet a bankszámlakivonat, készpénzes fizetés esetén pedig például az átvételi elismervény.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. Negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és a jövedelmet az éves szja-bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×