Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat, és ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül. Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása – mutat rá a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a múlt héten is hibának nevezte a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát.

Meggyőződése szerint a következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg. Ezért aztán keresni kell a kulcsot, ami jól zárja a kapukat a válságok elől. Első pillantásra ezt a kulcsot a jegybankok jelentik, mert minden gazdaság, a magyar is, a jegybanki mérlegek növelésével védte ki a mostani válságot és annak pénzügyi válságba való átfordulását – fejti ki a jegybankelnök.

Az előző válságokból tanult a világ, így

a világjárvány nyomán most nem alakult ki a pénzügyi válság. Ennek ára azonban az, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki,

a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, valamint a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.

Matolcsy György úgy látja, térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.

A válságkezelési eredmények különbözőségét szerinte a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje határozza meg. A versenyképesség mai szintje azonban a korábbi kormányzati döntések eredményét tükrözi, tehát végül a kormányzás hosszabb időszakon át elért minősége, és ennek a versenyképesség javulásában megjelenő eredménye a döntő.

A válság kezelése szempontjából megszívlelendő tanulságok között sorolja fel egyebek mellett a válságkezelés és a digitális felkészültség közötti erős kapcsolatot. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége – veti fel és leszögezi, hogy a 2013 után beindított fordulatnak köszönhetően a magyar gazdaságban a pénzügyi rendszerben javult legnagyobb mértékben a versenyképesség.

Írásában a jegybankelnök arra is kitér, hogy a válságkezelés során azért javulhatott az ország versenyképessége, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság. A tanulság azonban világos:

a versenyképességi ugráshoz gazdaságpolitikai, nem pedig költségvetési gondolkodás szükséges.