Varga Mihály, mint fogalmazott, nem ismer olyan országot, amelyiknek a költségvetését ne írta volna felül a járvány és az ennek következtében bekövetkezett visszaesés.
Magyarország sem volt ezzel másképp, azonban, ha a 2008-as helyzethez hasonlítjuk a mostanit, nagy különbség, hogy
ez a költségvetés ütésállóbb volt, ahogy a magyar gazdaság is ellenállóbb
– tette hozzá a tárcavezető.
Nagy eredménynek nevezte, hogy a magyar gazdaság és költségvetés ebben a helyzetben rugalmasan tudott lépni, a költségvetésben tudtak mozgósítani belső forrásokat.
„A járvány következtében kialakuló gazdasági visszaesés mértéke azonban mindenkit meglepett, ezért kellett még a tervezett hiány mértékét jelentős mértékben túllépő pénzügyi forrásokat előteremteni” – jegyezte meg.
Emlékeztetett: az ország 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 1 százalékos hiánnyal indult neki a 2020-as évnek. Az első két hónap a várakozásoknak megfelelő volt, aztán márciustól kezdve, a vírus megjelenésével a helyzet totálisan megváltozott. A magyar gazdaság satufékezett, áprilisban volt a mélypont, attól kezdve csökkent a visszaesés mélysége, majd elkezdtünk kijönni a gazdasági visszaesésből – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Ennek következtében lett az 1 százalékos hiányból 8 százalék, Magyarország nominális hiánya pedig 5500 milliárd forint.
Varga Mihály a Portfoliónak adott interjúban kiemelte, ugyan egyensúlyra törekednek, 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve. Vagyis a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszútávon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni. „A következő két év igazolhat bennünket.”
A miniszterrel a fentiek mellett beszélt még a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
