Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György: az új iránytű a hosszútávú fenntarthatóság

Az MNB elnöke szerint az új közgazdaság a gyorsan változó tudás-hálózatokra és platformokra épül.

Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, mert az állandó változásban van, így mindig unortodox - írta Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu portálon megjelent írásában, amely egyben a második része a fentartható felzárkózásról szóló okfejtésnek.

18 pontos listájában többek között kiemelte: az új közgazdaság hálózatos, platform jellegű, mint a gazdaság és a társadalom, nem örök törvényekre épül (például láthatatlan kéz, önszabályozó piac, infláció és béremelkedés), hanem gyorsan változó tudás-hálózatokra és platformokra.

A jegybankelnök megjegyezte: a közgazdasági összefüggések egyre gyorsabban változnak, ezért egyre több területen és egyre több változás mérése szükséges, a ma használt mérőszámok mellett és helyett újakra van szükség. Az új iránytű a hosszútávú fenntarthatóság, ahol az egyensúlyi növekedés mindkét részét - az egyensúlyt és a növekedést is - a mainál szélesebb körben, gyorsabban és megbízhatóbban kell mérni - fejtette ki.

Rámutatott:

az új közgazdaságban megváltozik az állam szerepe.

Az államok - külön-külön és együtt - rendelkeznek csak a képességgel, hogy gyorsítsák a hosszútávú fenntartható működésre való átállást. Ezt kétirányú, egymást erősítő működéssel érhetik el: a tudás forradalmának gyorsításával és a gazdaság fenntartható irányba terelésével.

Arra is kitért, hogy a digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába.

A fenntarthatóság az emberi civilizációról szól, ezért a fenntartható közgazdaság középpontjába az emberi kapcsolatok kerülnek - zárta gondolatsorát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×