eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György: az új iránytű a hosszútávú fenntarthatóság

Az MNB elnöke szerint az új közgazdaság a gyorsan változó tudás-hálózatokra és platformokra épül.

Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, mert az állandó változásban van, így mindig unortodox - írta Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu portálon megjelent írásában, amely egyben a második része a fentartható felzárkózásról szóló okfejtésnek.

18 pontos listájában többek között kiemelte: az új közgazdaság hálózatos, platform jellegű, mint a gazdaság és a társadalom, nem örök törvényekre épül (például láthatatlan kéz, önszabályozó piac, infláció és béremelkedés), hanem gyorsan változó tudás-hálózatokra és platformokra.

A jegybankelnök megjegyezte: a közgazdasági összefüggések egyre gyorsabban változnak, ezért egyre több területen és egyre több változás mérése szükséges, a ma használt mérőszámok mellett és helyett újakra van szükség. Az új iránytű a hosszútávú fenntarthatóság, ahol az egyensúlyi növekedés mindkét részét - az egyensúlyt és a növekedést is - a mainál szélesebb körben, gyorsabban és megbízhatóbban kell mérni - fejtette ki.

Rámutatott:

az új közgazdaságban megváltozik az állam szerepe.

Az államok - külön-külön és együtt - rendelkeznek csak a képességgel, hogy gyorsítsák a hosszútávú fenntartható működésre való átállást. Ezt kétirányú, egymást erősítő működéssel érhetik el: a tudás forradalmának gyorsításával és a gazdaság fenntartható irányba terelésével.

Arra is kitért, hogy a digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába.

A fenntarthatóság az emberi civilizációról szól, ezért a fenntartható közgazdaság középpontjába az emberi kapcsolatok kerülnek - zárta gondolatsorát.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×