eur:
408.01
usd:
386.26
bux:
77123.76
2024. november 14. csütörtök Aliz
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György új irányba állítaná a magyar gazdaságelméletet

A fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak. A korábbi közgazdasági elméletek már nem érvényesek, helyükre új, most formálódó elmélet lép. Ez a hosszútávú, fenntartható közgazdaság elmélete – vetette fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Egy logikai vázlat stílusában írt értekezésének a növekedés.hu portálon hétfőn közölt első részében Matolcsy György 18 összefüggést tár fel, amelyek - megfogalmazása szerint - egy új gondolati forradalmat tartalmaznak. A második részben pedig az új közgazdaságot veszi majd célba szintén 18 pontban.

Az anyagi gazdagság alapja egy szellemi forrás, a tudás - bocsátja előre a szerző és az első hat pontban ezt járja körül, megállapítva egyebek közt, hogy átadásával a tudás exponenciálisan bővül és a tehetség és kreativitás döntő erőforrássá válik. Az áttörést a tudás megosztásának új technológiája hozta - teszi hozzá és arra a következtetésre jut, hogy az exponenciálisan bővülő tudás általános bőséget teremt, ami egy ponton természeti és társadalmi korlátokba ütközik és az emberiség elérkezett ehhez a ponthoz.

A következőkben arról ír, hogy a fenntarthatósági fordulat gondolati forradalommal indul, a gondolati forradalom pedig két alapelvre épül: a fenntarthatóságra és az életelvre. "A fenntarthatóság elve az egyensúlyi növekedés elve, képlete az E+N. Az életelv elfogadja, hogy minden gazdasági és társadalmi szerveződés élő, ezért működése a "legnagyobb hatás" elvét követi, az élettelen világ "legkisebb hatás" elvével szemben".

A továbbiakban Matolcsy György kifejti egyebek mellett, hogy az új közgazdaság a közérdek - tehát a fenntarthatóság és az élet megbecsülése - elsőbbségére épül.

A hozzáférés esélye a tulajdon elé lép - tér át a következő területre a szerző és arról ír, hogy ma már a tehetség és a kreativitás a szűk keresztmetszet, így minden egyén, család és közösség számára a tulajdonnál fontosabbá válik az élet alapvető javaihoz való hozzáférés, ami nem más, mint az emberiség közös tudása és a tudás bővítését lehetővé tevő eszközök - ezekhez hozzáférve érvényesül a tehetség és a kreativitás.

Majd kitér arra, hogy a fenntarthatóság gondolati forradalma kettős módon is épít a növekvő hozadék elvére. Egyrészt a közérdek mentén tereli a kutatásokat és a beruházásokat a fenntartható technológiai áttörések felé. Másfelől számol azzal, hogy a növekvő hozadék magasabb kockázatokat hoz, különösen a természet/ember és az egyén/közösség kapcsolatok terén. Mindkét módszer erősíti a fenntarthatósági gondolatot, majd a fordulatot - teszi hozzá.

"A tudás exponenciális bővülése nem-lineáris folyamatokat indít be, amelyeket már érzékelünk a természeti károsodások és a társadalmi károk terén. Aszimmetrikus lefutások, több pillangó-hatás, egyre több nem pontosan azonosítható ok-okozati kapcsolat lép fel, ezért a gondolati megújulás sem lineáris, hanem exponenciális és új kreatív lefutásokat hoz" - elmélkedik a szerző. Majd azzal folytatja, hogy korunk gondolati forradalma "küldetéses", tehát érzelmeket és érzéseket visz a gondolkodási, majd valóságos átalakulásokba, ezzel erősíti és gyorsítja a gondolkodás fordulatait.

A gondolatsor most közölt első felét Matolcsy György azzal zárja, hogy az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni. A múlt sikeres példáit érdemes átemelni a jövőbe, azonban azok nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.

Ezúttal is idézettel zárja közlendőjét az MNB elnöke. Einstein üzenete világos: "Egyetlen probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett."

Címlapról ajánljuk
Az NNGYK az allergének menzai kitiltásáról: ez nem csak a gyerekeket érinti

Az NNGYK az allergének menzai kitiltásáról: ez nem csak a gyerekeket érinti

A dió, a földimogyoró és a szezámmag is az anafilaxiás allergia fellépésének kiindulópontja lehet, ezért tűnnek el ezek az alapanyagok februártól a menzákról – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője. Zentai Andrea hozzátette: a módosított jogszabály nemcsak a gyermekeket érinti, hanem mindenkit, akire vonatkozik a közétkeztetési rendelet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×