eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára felszólal a 2020-as költségvetés vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 21-én. A háttérben Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Tavasszal változtathatnak az idei költségvetésen

A PM államtitkára szerint bár a járvány "mindent felrúgott", soha nem látott tartalékok álltak rendelkezésre,

A koronavírus világjárvány gyökeresen átalakított minden előzetes tervet 2020-ra, így az államháztartás gazdálkodását is, a 2021. évi költségvetés karakterét a járvány elleni védekezés és a reálgazdaság erősítése határozza meg, és bár remélhetőleg jövőre már magunk mögött tudhatjuk a vírus okozta egészségügyi problémákat, a szükséges gazdasági intézkedések még biztosan meghatározzák a 2022. évi reálgazdasági és költségvetési folyamatokat is - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány legfőbb célja az élet védelme és a gazdaság működőképességének megőrzése.

A tavalyi GDP-arányos deficit az államtitkár szerint a korábban várt 9 százalékkal szemben közelebb lesz a 8 százalékhoz, mivel a GDP 2020-as csökkenése is elmaradt a tavaly év végén feltételezettől. Ez azt jelzi, hogy a kormányzat gazdaságvédelmi lépései eredményesek voltak - mondta.

Hozzátette: bár tavaly a világjárvány "mindent felrúgott", soha nem látott tartalékok álltak rendelkezésre a költségvetésben, amelyből azonnal át lehetett csoportosítani jelentősebb összegeket. Mintegy 300 milliárd forintot tudtak azonnal felhasználni a járvány miatti legsürgősebb intézkedésekre - emlékeztetett.

Banai Péter Benő elmondta: a pandémia tavaly márciusi kitörése óta 2020-ban több mint ezermilliárd forintot költöttek járványügyi védekezésre, a gazdaság védelmére fordított összeg pedig a négyezermilliárd forintot is meghaladja. Hozzátette, hogy

az idei kiadások is jelentősek lesznek.

Kitért arra, hogy a 2021. évi büdzsé karakterét a járvány elleni védekezés és a reálgazdaság erősítése határozza meg, az elmúlt időszak tapasztalatai és a gazdaság újraindításának célja miatt ugyanakkor célszerű a módosítás, amelyre a mostani tavaszi parlamenti időszakban kerülhet sor. "A Pénzügyminisztérium javaslata magában foglalja a gazdaság újraindításának idei forrásigényét, ezáltal

a korábban feltételezettnél magasabb hiánnyal számolunk, de az államadósság már remélhetőleg csökkenni fog"

- fogalmazott.

A jövő évi költségvetést érintő kérdésre elmondta, hogy a pandémia kapcsán szükségessé vált gazdasági intézkedések még biztosan meghatározzák 2022-es folyamatokat is. Példaként említette, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv egyik intézkedése - a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentessége - például jövő januártól lép hatályba, valamint ekkortól nő újra az orvosok bére és a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának visszaépítése is folytatódik.

"Arra persze figyelnünk kell, hogy az államadósság szintje mindezen lépések mellett is csökkenjen 2022-ben, hiszen ez gazdasági, hitelességi kérdésen túl az alaptörvényből fakadó kötelezettségünk is" - mondta az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×