Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Nyitókép: Pixabay.com

2020-ban először használt több megújuló energiát Európa, mint fosszilist

A fosszilis tüzelőanyagok a kontinens energiaigényének 37 százalékát enyhítették, míg a megújuló energiaforrások 38 százalékot elégítettek ki.

Megduplázódott 2015 óta a nap- és szélenergia felhasználása Európában: nagyrészt ennek köszönhető, hogy ilyen jó eredményt tud felmutatni a kontinens az Ember és Agora Energiewende felmérése szerint. Tavaly a villamosenergia-termelés ötödét tette ki a szél- és napenergia: ez az oka annak, hogy a szén alapú energia tavaly 20 százalékkal csökkent, így az Európában termelt villamosenergia mindössze 13 százalékát tette ki – írja a CNN.

"A szél- és napenergia használatának gyors növekedése okozza a szénalapú energia felhasználásának gyors visszaesését, és ez még csak a kezdet"

– nyilatkozott Dave Jones, a jelentés vezető szerzője.

"Európa egyre inkább a szélre és a napenergiára hagyatkozik annak érdekében, hogy 2030-ban ne csak a szénalapú energia felhasználásának vethessen véget, hanem a gáztermelést is lezárhassa, bezárhassa az atomerőműveket, ugyanakkor meg tudjon felelni az elektromos autók, hőpumpák és elektrolízis támasztotta nagyobb energiaigénynek."

A tavalyi évben a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében világszerte visszaesett az áramfelhasználás, Európában mintegy 4 százalékkal. A koronavírus ugyanakkor nem hatott a megújuló energiaforrások térnyerését jelentő trendre, így tovább folytatódik a kontinens kibocsátáscsökkenése – az öt évvel ezelőttihez képest

29 százalékkal tisztább energiát használ Európa ma.

A történelmi eredményt azután hozták nyilvánosságra, hogy decemberben az uniós vezetők arról döntöttek: 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentik.

A felmérés magyar adatokat is tartalmaz: a fenti táblázatban a szél- és napenergiára való átállásban tett erőfeszítések láthatók országonként. Magyarország még 2020-as szinttel sem éri el teljes áramigénye tíz százalékának megújulókból történő fedezését, míg például Németország már annak harmadát, a szomszédos Románia pedig több, mint 15 százalékát termeli meg megújuló energiaforrásból.

A fenti táblázatból látható, hogy a gázkitermelés mennyire domináns hazánkban: a szén felhasználása lassú mértékben csökken, a megújuló energiák felhasználása hasonlóképp lassan növekszik.

Végezetül az is látható, hogy a lezárások idején Magyarországon is jelentősen visszaesett áramfelhasználás trendje európai viszonylaton belül is hamar visszafordult: bár hozzánk hasonlóan több ország is volt, amelyben már tavaly év végén nőtt az áramfelhasználás, itthon nem is elhanyagolható mértékben történt meg mindez.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×