Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Kisbaba édesanyjával a Nagycsaládosok Országos Egyesületének babaváró rendezvényén az óbudai Hajógyári-szigeten, a Szekér csárdában 2019. május 4-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Visszatértek a babaváróhitelesek

A babaváró iránti érdeklődés 17 százalékkal csökkent áprilisban a koronavírus-járvány miatt, de májusban visszatértek az igénylők.

A jövőben is jelentős összeg megy az államkasszából a támogatott hitelkonstrukciókra, köztük a babaváró támogatásra és a családi otthonteremtési kedvezmény keretében elérhető lakáscélú hitelekre – áll az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu összeállításában, amely a jövő évi költségvetés benyújtása és a támogatottak körének bővítése apropóján készült. Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt tizenkét hónapban az érdeklődők jelentős százaléka választotta a kedvezményes megoldásokat.

Május végén jelent meg a jövő évi költségvetési tervezet, amely a tavaly bevezetett, szuperkedvezményes babaváró-támogatásokra 67 milliárd forintot biztosít, lakástámogatásokra pedig majdnem 250 milliárd forintot szán, összesen tehát több mint 300 milliárd forint lesz a keret. Az idei évben is hasonló a nagyságrend, a 2020-ra a költségvetés a babaváróra 26 milliárdot, a lakástámogatásokra pedig 297 milliárdot irányzott elő, ám ez az összeg változhat a koronavírus-járványból adódó hatások miatt. Elképzelhető ugyanis, hogy a konstrukciók iránti kereslet valamivel visszafogottabb lesz.

Bár a gyermekvállalást ösztönző babaváróhitelhez nem kell ingatlanfedezet, az igénylők egy jelentős része lakáscélra fordítja a kedvezményes kölcsönt, amelynek összege maximum 10 millió forint lehet, a futamidő pedig 20 év. Az elmúlt hetekben új jogszabályok jelentek meg, amelyek eredményeként a korábbinál többen igényelhetik mind a támogatott lakáshiteleket, mind a babavárót, ez utóbbit például a feltételeknek megfelelő mozaikcsaládok is kérhetik a jövőben.

Minden negyedik

A banki ajánlatokat naprakészen bemutató money.hu-nál az elmúlt tizenkét hónapban népszerűek voltak a támogatott konstrukciók. Az igénylést elindító érdeklődők 24 százaléka kért babaváró hitelt vagy államilag támogatott csokos lakáshitelt. Vagyis az érintettek közül minden negyedik igényelt kedvezményes konstrukciót. A koronavírus-járvány miatt áprilisban 17 százalékkal kevesebben érdeklődtek a babaváró hitel iránt, májusban már az idei havi átlagnak megfelelően alakultak az igénylések.

Az utóbbi 12 hónapban a piaci és támogatott – csokos – jelzáloghitelek, valamint a babavárókölcsönök iránt érdeklődők többsége, 76 százaléka lakáscélra fordítható piaci jelzáloghiteleket választotta. Bár a támogatott konstrukciók igénylése szigorú feltételekhez kötött, a bankok belső szabályai között lehetnek eltérések. Bizonytalanság esetén érdemes szakértők segítségét kérni, egy csokos konstrukció esetében éppúgy, mint egy piaci lakáshitelnél.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×