A Gazdasági kilátások címmel félévente megjelenő kiadvány legfrissebb, szerdai számában a párizsi székhelyű szervezet - tőle szokatlan módon - két forgatókönyvet is felvázolt. A kedvezőbb esetben egy hullámmal lecseng a járvány, a pesszimistább forgatókönyvben második hullámmal is számolnak idén, aminek sokkal súlyosabb gazdasági következményei lesznek.

Az OECD szakértőinek becslése szerint alapesetben idén 6,0 százalékkal csökkenhet a világgazdaság teljesítménye, jövőre viszont 5,2 százalékkal növekedhet, amivel eléri a 2019-es szint 98,9 százalékát. Rossz esetben, ha a járványnak széles körre kiterjedő második hulláma is lesz, a világgazdaság 7,6 százalékkal eshet vissza 2020-ban, jövőre pedig mindössze 2,8 százalékkal bővülhet, ami a tavalyi szint 95 százalékának felelne meg.

Még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is számos fejlett gazdaságban az egy főre jutó reáljövedelem öt évnyi növekedésével azonos érték vagy annál is több veszhet oda. "2021 végére a jövedelmekben elszenvedett veszteségek meghaladják az utóbbi évszázad békeidőkben bekövetkezett bármelyik recessziójáét, ami súlyos és hosszan ható következményekkel jár az emberekre, a vállalatokra és a kormányokra" - mutatott rá a kiadványhoz írt előszavában Laurence Boone, az OECD főközgazdásza.

A következő évtized gazdasági és társadalmi kilátásait meghatározó válságkezelő intézkedéseit illetően Laurence Boone arra szólította fel a kormányokat, hogy ne habozzanak növelni az államadósságot, ha az alacsony jövedelmű munkavállalók és a befektetések támogatásáról van szó.

"Szükséges és elfogadható a rendkívül laza monetáris politika és a nagyobb államadósság mindaddig amíg a gazdaság teljesítménye és az infláció nyomott, a munkanélküliség pedig magas" - hangoztatta a főközgazdász, arra figyelmeztetve, hogy a járvány második hullámának kockázata miatt továbbra is erősek a bizonytalanságok, így nincs idő a kereskedelmi feszültségek szítására, ehelyett a kormányoknak együtt kell működniük a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcina és a fertőzöttek kezelésének fejlesztésében.

Az OECD szakértőinek előrejelzése szerint idén 9,1 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezetben, jövőre pedig 6,5 százalékkal nőhet. Rossz esetben azonban az idei 11,5 százalékos GDP-csökkenést csak 3,5 százalékos növekedés kísérheti jövőre.

A világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok hazai összterméke 7,3 százalékkal csökkenhet idén, jövőre viszont 4,1 százalékkal bővülhet. Ha koronavírus-járvány második hulláma is jelentkezik idén, az amerikai gazdaság teljesítménye akár 8,5 százalékkal is visszaeshet, jövőre pedig csak 1,9 százalékkal növekedhet.

Az OECD 37 tagállama közül Nagy-Britannia esetében a legdrámaiabb a helyzet. Még jó esetben is 11,5 százalékkal eshet vissza a brit gazdaság teljesítménye idén, jövőre pedig 9,0 százalékkal emelkedhet. Rossz esetben 14,0 százalékkal csökkenhet a GDP, jövőre pedig csak 5,0 százalékkal növekedhet.

Kína esetében az OECD elemzői arra számítanak, hogy a tavalyi 6,1 százalékos növekedés után idén jó esetben 2,6 százalékkal, rossz esetben pedig akár 3,7 százalékkal is csökkenhet a GDP, míg jövőre 6,8 százalékkal vagy 4,5 százalékkal ugorhat meg.

A Világbank Globális gazdasági kilátások című, hétfőn ismertetett, félévenkénti jelentésében ugyancsak a világgazdaság súlyos recesszióját vetítette előre: a tavalyi 2,4 százalékos növekedés után idén 5,2 százalékos csökkenést, jövőre viszont már 4,2 százalékos gyarapodást vár. Az Európát és Közép-Ázsiát magában foglaló régió GDP-je a tavalyi 2,2 százalékos növekedés után idén 4,7 százalékkal zsugorodhat, jövőre viszont 3,6 százalékkal bővülhet. A magyar gazdaság teljesítménye a tavaly elért 4,9 százalékos növekedés után idén 5,0 százalékkal csökkenhet, jövőre viszont 4,5 százalékkal ugorhat meg a Világbank előrejelzése szerint.