Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
A megújított húszezer forintos bankjegy UV fénnyel megvilágítva a bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épületében 2015. szeptember 25-én. A bank 2015. december 14-től hozza forgalomba a megújított bankjegyeket, a jelenlegi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Spekuláció gyengíti a forintot

Mivel a Magyar Nemzeti Bank többször is jelezte, hogy nincs árfolyamcélja, ezért legfeljebb lassan, óvatosan, és az alapkamat emelése nélkül venné elejét a további forintgyengülésnek.

Ma a világ egyik legjobb üzlete a forintot shortolni, szinte kockázatmentesen lehet jelentős hozamot elérni vele - írta a Portfolio. Az elmúlt hónapokban folyamatosan 3000 milliárd forint közelében ingadozik a forinttal szembeni külföldi shortállomány, a Magyar Nemzeti Bankot pedig látszólag nem zavarja, hogy ennyien fogadnak a forint gyengülésére, annak ellenére is, hogy tavaly egész évben nem volt fundamentális alapja a tőzsdei várakozásoknak az izmos gazdasági növekedés miatt. Sőt, az alapkamatot szinten tartó döntések utáni közleményekben még hangsúlyozták is, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja.

Aztán amikor januárban megint érezhetően emelkedett a forint gyengülésére játszó megbízások állománya, ami az árfolyamon is meglátszott - és részben ennek köszönhetően gyengült történelmi mélypontra a magyar deviza -, úgy tűnik, óvatos piaci lépésekkel igyekszik azért kordában tartani a spekulánsokat.

Abban, hogy folyamatosan ekkora nyitott shortállomány van a forinttal szemben, elsősorban az játszik szerepet, hogy

egy teljesen legális üzlet keretében a befektetők profittermelésre használják a kiugróan olcsón elérhető jelentős forintmennyiséget.

Amelyről ráadásul a jegybanki kommunikáció miatt tudják is, hogy viszonylag tartósan stabilan olcsón hozzájuthatnak.

A carry-trade ügyletek alapvetően arra épülnek, hogy a befektetők egy alacsony kamatozású devizában hitelt vesznek fel, aztán azt az összeget egy magasabb kamatozású, de azért kevéssé kockázatos piacon befektetik, az így keletkezett nyereséget pedig zsebre teszik. Lényeges, hogy a finanszírozó deviza stabil vagy gyengülő pályán legyen, az esetleges erősödése ugyanis elvinné a kamatkülönbözeten elért nyereség egy részét.

A befektetők kedvence jelenleg a norvég állampapír mellett a 10 éves mexikói kötvény 6,8 százalékos hozamajánlattal, amiből ha a forintvásárlás költségét leszámítjuk, akkor is szép nyereséget lehet realizálni.

Ugyanakkor a carry-trade ügyletnél a forintot sem saját pénzből veszi a befektető, ez lényegében egy short ügylet, ami önmagában is gyengíti a forint árfolyamát, hiszen eladást generál a devizapiacon.

Az, hogy az MNB teremti meg a carry-trade feltételeit, egyben azt is jelenti, hogy ha akarna, tudna is változtatni ezeken - írta a Portfolio. Vélhetően a jegybank inkább az enyhébb, és a jelentősebb árfolyamkilengéseket nem eredményező megoldásokat választja majd, ha komolyabban zavarni kezdi a kialakult helyzet. (Ez ugyanis jelenleg a legfőbb célját, az infláció szintjét nem befolyásolja.)

Erre utal az is, hogy

az MNB a héten már elkezdte szűkíteni a bankközi piac forintlikviditását, mivel egyetlen devizaswap ajánlatot sem fogadott el.

Nem véletlen, hogy erre rögtön erősödéssel reagált a forint, annak ellenére is, hogy a jegybank továbbra is hangsúlyozza, hogy rugalmasan kezeli a likviditásmenedzsmentet. (Hétfőn például, amikor a jegybank likviditásszabályozó swap-tenderen elutasított minden ajánlatot, a swap-hozamok rögtön 0,3 százalékpontot ugrottak felfelé, vagyis drágult a carry-trade.)

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×