A zöld pénzügyek intézményesülése a kétezres évek elején indult el, miután 2007-ben kibocsátották a világ első zöld kötvényét, majd 2014-ben közzétették a Zöld Kötvény Alapelveket – olvasható a fintech.hu-n.

Ebbe a folyamatba illeszkedik a Pénzügyi Rendszer Zöldítését Célzó Nemzetközi Hálózat (NGFS), amely 2017-ben jött létre, és jelenleg 152 központi bankot számlál. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben tette közzé saját zöld programját, és elsőként csatlakozott a szervezethez a közép-európai régióból.

Klímaszcenáriók és kockázatok

Az NGFS legfőbb feladata a központi bankok számára kidolgozott klímaszcenáriók készítése, amelyek figyelembe veszik az átállási és a fizikai kockázatokat is. Az átállási kockázatok közé a szabályozási és technológiai változások tartoznak, míg a fizikai kockázatok a krónikus jelenségek mellett az akut veszélyeket, így az árvizeket és a hőhullámokat foglalják magukban. A hálózat elemzései szerint a klímaváltozás komoly mikro- és makrogazdasági hatásokkal jár, a pénzügyi szektorban pedig hitel-, piaci és likviditási kockázatokat idézhet elő.

Kritikák és módszertani korrekciók

A hálózat tevékenységét számos statisztikai és módszertani bírálat érte. Egyes kritikák szerint a modellek túlzott gazdasági veszteségeket jeleznek előre, nyomást gyakorolva a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozásának visszafogására, ráadásul bizonytalan működőképességű, jövőbeli technológiákra is építenek. Az NGFS reagált a kritikákra: korrigálta módszertanát, bevezette a rövid távú forgatókönyveket, és folyamatosan frissíti elemzéseit a nemzetközi akadémiai viták figyelembevételével.