Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Gyurcsány Ferenc hivatalos Facebook-oldala

A bosszúvágyról beszélt a DK volt elnöke

A bosszúvágy természetes emberi érzés, azonban egy kormányzat vezérelveként nem alkalmazható, mivel az ország irányításához mindenkire egyformán vonatkozó, átlátható és arányos szabályokra van szükség – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

A visszavonult politikus szerint bár a sérelem vagy igazságtalanság hatására fellépő vágy az elégtételre legitim lehet az emberek politikai érzésvilágában, a „mit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” elve ebben az esetben fordítva érvényesül: ami jogos indulatként vezérelheti az egyént, arra nem épülhet állami politika. Míg a személyes bosszúban nincs külső mérték, az állami felelősségvállalás alapja a törvényes felelősségre vonás kell, hogy legyen.

Gyurcsány Ferenc kifejtette,

ha egy hatalom a bosszút teszi meg vezérelvnek, az vagy törvényes büntetéssé és jóvátétellé szelídíti az indulatot, vagy folyamatos ellenségkeresésbe kezd,

ami végül magát a bosszúállót is felemésztheti. Rámutatott: a sérelem elszenvedőinek joguk van az igazság feltárásához és a felelősök felelősségre vonásához. Figyelmeztetett: ha az állam elmulasztja a törvényes elégtételt, az a magánbosszú elszabadulásához, vagy az ígéreteit be nem tartó hatalom hitelvesztéséhez vezethet.

Összegzésként kijelentette, hogy a bosszúvágyat nem szégyellni vagy eltitkolni kell, hanem elismerni és „megszelídíteni”: igazsággá, felelősséggé és jóvátétellé kell alakítani, hiszen ez a demokratikus állam egyik legfontosabb feladata.

Baka András, megválasztott köztársasági elnök a beiktatási beszédében úgy fogalmazott: „Az új Magyarországot viszont szerinte nem lehet a bosszúra építeni: a csalódottaknak sem kell megtagadni a hitüket vagy politikai meggyőződésüket, a politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×