Az amerikai elnök pénteken mondta azt, hogy „hamarosan” amerikai területté minősítené a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olaj- és földgázszállításának nagyjából ötöde halad át.

Megjegyzése két nappal előzte meg a két hadviselő fél között a béke lehetőségét felcsillantó egyetértési szándéknyilatkozat hatályának lejártát. A memorandum szerint 60 napot adtak maguknak, hogy kimunkálják az Egyesült Államok és Izrael által indított háborút lezáró, végleges békeegyezményt.

A tárgyalásokból – bár Donald Trump többször emlegette, hogy küszöbön áll az áttörés – nem lett semmi. A felek egy idő után felújították a támadásokat és maradt a háború során kialakult állapot: Irán lezárta a szorost, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra, Washington pedig tengeri blokádot tart fenn az iráni kikötők ellen.

Trump legutóbbi megjegyzésére eléggé nyers választ küldtek Teheránból.

Az iráni hadsereg vezérkari főnöke, Amir Hatami vezérőrnagy szerint nem szabad viccelődnie az olyan kérdésekkel, mint a Hormuzi-szoros. Mint mondta, Iránnak vannak védelmezői, akik „eltörik az elnök lábát”. Emellett közölte, hogy 30 ezer dolláros vérdíjat tűznek ki amerikai katonák és tengerészek fejére. Teherán szerint ugyanakkor az amerikai erőket lényegében kiszorították a térségből, és többé nem engedik vissza őket korábbi támaszpontjaikra.

Donald Trump elképzelése nemcsak politikai, hanem komoly alkotmányjogi és nemzetközi jogi akadályokba is ütközik. Bruce Fein, a Reagan-kormányzat egykori igazságügyi tisztségviselője szerint az amerikai elnök egyedül nem csatolhat más területet az Egyesült Államokhoz: ehhez a Szenátus által ratifikált szerződésre vagy a Kongresszus által hozott törvényre lenne szükség.

Az egyoldalú annexió pedig a nemzetközi jog szerint agresszív háborús cselekménynek is minősülhet.

Nemzetközi jogi szakértők szerint ráadásul a Hormuzi-szoros nem egyszerűen egy iráni terület. A szoros Irán és Omán között fekszik, a két ország felségvizei azonban a legkeskenyebb részeken átfedik egymást. A nemzetközi jog szerint a hajóknak ezen a stratégiai vízi úton áthaladási joguk van.

Paul Musgrave, a Georgetown Egyetem katari intézetének professzora úgy véli, Dolald Trump az ilyen kijelentésekkel elsősorban az amerikai közvéleménynek és saját táborának üzen. Szerinte az elnök egy „tévéműsorokból felbukkant showman”, ezért szavait bizonyos esetekben komolyan kell venni, de nem feltétlenül szó szerint. Musgrave szerint

a Hormuzi-szoros amerikai területté tétele fizikailag és jogilag is kivitelezhetetlen, ugyanakkor azt jelzi, hogy Donald Trump nem akar meghátrálni Iránnal szemben.

Közben Teherán Ománnal is tárgyal a hajózási kérdés rendezéséről. Az iráni külügyminiszter szerint ezek a tárgyalások hamarosan eredményre vezethetnek, de a szoros teljes megnyitását Irán továbbra is amerikai engedményekhez – köztük a tengeri blokád és a szankciók megszüntetéséhez – köti, gyakorlatilag többet követelve országának, mint amit az a háború előtt élvezhetett.