Az elmúlt egy évben a forint folyamatos leértékelődését láttuk: az euróval szemben több mint kettő, a dollárral szemben több mit hat százalékkal - összegezte 2019 tapasztalatait az InfoRádiónak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Januárban még 320 forint körül kereskedtek az euróval, az év első negyedévében 315 alá is benézett az árfolyam. Onnantól fogva viszont november végéig folyamatosan gyengült a forint az euróval szemben, amikor elérte a 337 körüli szinteket. A dollárt januárban 280 forint körül lehetett megvásárolni, majd márciusban indult be egy jelentősebb gyengülési hullám, és emiatt szeptember végére már 305 forint körül járt az árfolyam.

Az elemző szerint a jegybank 2020-ban sem változtat monetáris politikáján, nem várható kamatemelés, ezért a forint erősödésére sincs sok esély.

2019-ben inkább egy laza hangvételű jegybankunk volt, próbálták a kamatokat alacsonyan tartani és különböző programokkal élénkíteni a gazdaságot. Egyelőre úgy tűnik, hogy marad ez a hozzáállás 2020-ban is, és inkább az alacsony kamatot próbálják fenntartani - mondta Németh Dávid.

Szerinte a forint további leértékelődéséhez vezet, ha magasabb lesz az infláció és lassul a gazdaság. Előfordulhat, hogy akár 340 forint feletti összeget is kell adni az év egyes időszakaiban.

Az elemző várakozása szerint azonban 2019-hez képest összességében kisebb árfolyam gyengüléssel kell kalkulálni 2020-ban, vagyis nem kúszik 350 forint fölé a nemzeti fizetőeszköz, de egy 5-6 forintos gyengülés előfordulhat.

A forint a régiós devizáknál rosszabbul teljesített 2019-ben. Ezt is elsősorban az alacsony alapkamatnak, és a - magas infláció miatti - nagy negatív reálkamatnak tudja be a K&H vezető elemzője. Mind a cseh koronához, a lengyel złotyhoz, akár a rubelhez és az ukrán hrivnyához képest alulteljesített a forint. A 2020-ra várt kamatszintek és infláció pedig semmiképpen nem kedvez a forint árfolyamának a régiós devizákhoz képest, és várhatóan folytatódik az alulteljesítő trend.

Erre számít Beke Károly, a Portfolio elemzője is, aki szerint 2020-ban is lesznek olyan kockázatok a nemzetközi gazdaságban, ami újabb forintgyengüléshez vezethetnek. Ezek közé sorolta a nyugat-európai gazdaságok további lassulását, esetleges recesszióját. Extra kockázatot jelent a jövő őszi amerikai elnökválasztás, vagyis nem túl jók a jelek a forint számára - tette hozzá Beke Károly. Szerinte

a Magyar Nemzeti Bank ennek ellenére sem fog semmilyen árfolyamcélt kitűzni.

A jegybanki kommunikáció egyelőre elég hitelesen képviseli azt az álláspontot, hogy nincs árfolyamcél, és az egyetlen fő igazodási pontja az infláció az elemző szerint. Kérdés, hogy az árfolyamváltozás hogyan gyűrűzik be az inflációba, illetve hogy a külső inflációs környezet hogyan alakul. A gyenge forint ugyanis emelheti az inflációt, de ha közben a világgazdaság lassul, vagy recesszióba süllyed, az lefelé húzza, és így az importált infláció kompenzálhatja a gyengébb forint hatását. Gyakorlatilag ezt látjuk most, 2019 második felében - mondta Beke Károly.

Az MNB friss, december végi inflációs jelentése szerint 2020. második felében csökkenő inflációra számít.

Ha ez a prognózis teljesül, akkor valószínűleg nem lesz szükség a kamatkondíciók változtatására - jegyezte meg Beke Károly.

Természetesen előfordulhat olyan gazdasági körülmény - például, hogy elszállnak az olajárak és ezt még tetézi egy gyenge forintárfolyam -, akkor lépnie kell a jegybanknak, de egyelőre erre nem lát jelentős esélyt az elemző. Szerinte jövőre is újabb forint-euró árfolyamrekordokat láthatunk majd, 340 forint feletti szintekkel.