A fejlett világ társadalmait a népesség gyors idősödése, a születésszám csökkenése, valamint a párkapcsolatok és a családalapítás elhalasztása jellemzi – állapítja meg az oeconomus.hu tanulmánya.

Az Eurostat és az OECD adatai szerint a gyermektelen, egyszemélyes háztartások száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben, miközben a házasságkötési arányszámok több mint felére estek vissza 1964 óta.

A folyamat hátterében a párkeresési piac átalakulása, a digitális életmód terjedése, a nők növekvő munkaerőpiaci szerepe, valamint a lakhatási nehézségek és a gazdasági bizonytalanság állnak.

A magyarországi tendenciák

Hazánkban a nyugati minták részben késleltetve vagy mérsékeltebb formában vannak jelen. Az OECD-rangsorban Magyarország az élmezőnyben helyezkedik el a házasságkötési arányszámokat tekintve, ami a hagyományosabb minták erősebb fennmaradását jelzi.

A gyermektelen párok háztartásainak száma 2006 és 2025 között 19 százalékkal nőtt, míg az egyedül élő, gyermektelen felnőttek háztartásai 28 százalékos emelkedést mutattak, ami uniós összehasonlításban a középmezőnybe sorolja az országot.

A fiatal felnőttek (20–29 évesek) 56 százaléka él a szüleivel (a mamahotel jelensége), míg a nem dolgozó és nem tanuló (NEET) fiatalok aránya 11 százalék volt, ami alacsonyabb az OECD-átlagnál.

Szakpolitikai válaszok

A demográfiai kihívások kezelésére Magyarországon kiterjedt családtámogatási és otthonteremtési rendszert építettek ki – beleértve a családi adókedvezményeket és az Otthon Start programot –, amelyek célja a gyermekvállalás és az önálló életkezdés pénzügyi akadályainak csökkentése, valamint a hagyományos családmodell megőrzése.