INFORÁDIÓ 
2020. február 28. péntek
Ákos, Bátor

horgász

haltelepítés

élővilág

halak

Menyhal (Lota lota) Török József halász csónakjában a Tisza vezsenyi szakaszán. A ragadozó életmódot folytató menyhal a tőkehalfélék családjának egyetlen édesvízi képviselője. Hazai folyóink szinte mindegyikében előfordul, de mivel a felmelegedő víz hatására táplálkozása szünetel, horgászatának és halászatának szezonja a téli hónapokra korlátozódik.

Felbecsülhetetlen károkat szenvednek el a magyar vízek

Infostart

Akár a sima jólelkűség is komoly gondokat okozhat a magyar természetes vizekben.

A vízpartokon állandó téma, hogy hiába terjed a c&r (catch and release, vagyis a halakat kifogás után a vízbe visszaengedő) nézet terjedése, valamint a halászat tilalma, mégis fogyatkozónak tűnik a természetes vizek állománya. Emiatt sokan kezdenek haltelepítésekbe, márpedig a szakértők szerint ez éppen fordított hatást válthat ki, és halbőség helyett hatalmas pusztítást okozhat – írja a Napi.hu.

Mint azt az Állami Halőri Szolgálatot is magában foglaló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a lappal közölte, akár a sima jólelkűség is komoly gondokat okozhat a magyar természetes vizekben. A hivatal találkozott már olyan esettel, amikor egy a nyári melegben kiszáradó vízből a horgászok az

inváziós fajokat is „átmentették”

egy másik területre. Például az ezüstkárász annyira elterjedt már, hogy sokan kárásznak nevezik, azt gondolják, hogy nem bevándorlója a magyar vizeknek. Pedig épp ezek az ázsiai jövevények felelnek a széles kárász szinte teljes európai eltűnéséért.

De nem kell inváziós faj ahhoz, hogy egy természetes területen felbecsülhetetlen kárt okozzanak a telepítők – teszi hozzá a lap. „Az illegális haltelepítés jelentős állategészségügyi kockázattal jár, hiszen az állomány

nem esett át állategészségügyi ellenőrzésen, és olyan betegségeket is behurcolhatnak, amellyel a teljes vízterület állományát veszélyeztetik”

– magyarázta a Nébih.

Azt, hogy pontosan hány illegális haltelepítés történik ma Magyarországon, nem lehet tudni. A Nébih többnyire pontosan ugyanúgy értesül ezekről az esetekről, mint ahogy a horgászcsoportok is: az interneten büszkélkedik vele valaki. Ha valaki úgy is van vele, hogy márpedig ő halat fog telepíteni, akkor annak elrettentésül szolgáljon az, hogy a cselekmény súlyától függően 500 000-től 5 millió forintig terjedő halvédelmi bírságra számíthat. A bírság ismétlődő cselekmény esetén többször is kiszabható.

A józanabb haltelepítők vegyék figyelembe, hogy az őshonos halállomány kipusztítása felbecsülhetetlen károkat jelent nem csak a horgászoknak, de az egész élővilágnak is – teszik hozzá.

Nyitókép: MTI Fotó: Bugány János
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018