Évek óta rekordokat dönt a turizmus teljesítménye Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2017-es év pedig minden idők legjobb turisztikai éve volt. A Magyar Turisztikai Ügynökség decemberben azt prognosztizálta, hogy 2018 még erősebb év lesz és a vendégéjszakák száma eléri majd a 31 milliót.
2019-ben hét hosszú hétvégénk lesz, és már most érdemes lefoglalni a szállást, ha valaki belföldi utazást tervez a munkaszüneti napokon. A 2018-as adatokhoz képest
már most 80 százalékkal nagyobb az előfoglaltság ezen időszakokra,
így vélhetően nagyon hamar fognak elfogyni a jó szálláshelyek - mondta a Portfoliónak Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője. 2018-ban az augusztus 17-19-i hétvége volt a legerősebb és várhatóan idén is ez lesz, hiszen augusztus 20-a keddre fog esni, vagyis négy munkaszüneti nap áll majd rendelkezésre.
A hosszú hétvégék számának éves szinten is érzékelhető hatása van, ezt már az éves üzleti tervek összeállításakor figyelembe szokták venni. A belföldi vendégek közül egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy évente többször elutazzanak otthonról egy-egy rövidebb tartózkodásra. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének decemberben publikált Trend Riportja is megerősíti, hogy
a hosszú hétvégék jelentős teljesítménynövekedést eredményeznek.
Az elemzés szerint október végéig a szállodák átlagos kihasználtsága 62,5 százalék volt, ez 2,2 százalékponttal meghaladta a bázist. A bruttó átlag szobaár a vizsgált időszakban 20 849 forintot tett ki, ami 4 százalékkal nagyobb a 2017 hasonló időszakában elértnél.
A főváros egész éves célpont, és ugyan a balatoni nyár folyamatosan hosszabbodik, de még mindig nagyon jelentősen júliusi és augusztusi csúcshoz kötött. A Balatonon a hosszúhétvégékből csak a 4 csillagos wellness szállodák tudnak részesülni, és nyár közeledtével lesznek csak sikeresek az apartmanok.
Súlyos munkaerőhiány
A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelent a magyar gazdaság minden ágazata számára. Az építőipar mellett a legnehezebb helyzetben a vendéglátóipar és a turizmus van, ahol napi problémát jelent a szaktudással rendelkező munkavállalók felkutatása és megtartása. A nyugati határ menti településeken és a fővárosban a legrosszabb a helyzet.
Egy tavaly novemberben készített felmérés szerint leginkább a takarítószemélyzet, a felszolgáló, a recepciós és a szakács munkakörökre a legnehezebb munkaerőt találni. A vendéglátóiparban tapasztalható munkaerőhiány nem Magyarország-specifikus, egyaránt tapasztalható a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó balti államokban és Nyugat-Európában.
Az a Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból is kiderült, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban dolgozók nehéz helyzetben vannak: itt majdnem kétharmados (64,7%) a minimálbér és a garantált bérminimum együttes aránya a teljes foglalkoztatotti körben. Az alacsony fizetések mellett a kedvezőtlennek tartott munkarend, munkabeosztás miatt sem örvend nagy népszerűségnek a vendéglátás, szállásadás ágazat.