A magyar gazdaság sikere a versenyképesség növelésétől függ a következő években - vélik az InfoRádió Aréna című műsorában a napokban nyilatkozó gazdasági vezetők.

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ennek megvalósulását az oktatás és az egészségügy fejlesztésében, valamint a végrehajtási képességben látja.

"A tanulmányok készen vannak, nekünk az a feladatunk, hogy döntsünk a végrehajtásról, csak meg kell fogni és meg kell csinálni. Azt gondolom, hogy ez a fajta végrehajtási potenciál hiányzik, és ebben Magyarország nincs egyedül. Ez egész Közép-Európának nagy problémája" - emelte ki.

Hernádi Zsolt úgy fogalmazott: régi vesszőparipája, hogy

a legnagyobb elmaradás a vezetőképzéssel van.

"A munkaerő hatékonyságáról nem a munkás tehet, hanem a vezetők, azok a vezetők, akik rosszul szervezik meg a munkáját, akik nem figyelnek arra oda, hogy hogyan tudják tovább növelni a munkaerő hatékonyságát. Azok tehetnek róla, akik nem keresnek új piacokat, akik nem nézik meg azt, hogy milyen új piaci kezdeményezéseket lehet tenni" - fejtette ki.

A MOL elnök-vezérigazgatója szerint a vezetőképzésben átfogó közép-európai elmaradás van, az nem magyar „betegség”. Ugyanezzel találkozik bármelyik közép-európai országban, ahol jelen van a társaság.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke is a versenyképességet helyezte előtérbe.

A legfontosabb versenyelőnynek a változási és tanulási képességet nevezte.

"A legfontosabb kihívás a versenyképesség fokozása, az, hogy azok a vállalatok, amelyek európai uniós pénzhez, állami támogatáshoz jutottak, meg tudjanak maradni hosszú távon és hozzájárulhassanak a gazdaság növekedéséhez" - fejtette ki.

Patai Mihály szerint a versenyképesség azon múlik, hogy egyéni és vállalati szinten mennyire tudunk alkalmazkodni az új körülményekhez, az új követelményekhez.

"A magyar psziché meg a magyar vállalat egy kicsit lassúbb, mint a nyugat-európai vagy az amerikai. Mi sokkal inkább a stabilitást szeretjük" - tette hozzá, de szerinte már sokan átestek a változáson.

"Nagyon sok olyan ügyfelet ismerek személyesen is, akik az elmúlt húsz évben ezen a változáson, ezen a tanulási folyamaton végigmentek, és nagyon jó irányba haladnak, igen. A 20-30 éves perspektívában nagyon nagy változást látok. Van több száz, több ezer olyan magyar középvállalat, amelynek, mondjuk, az árbevétele olyan 5 és 25 milliárd forint között van, és beépültek ebbe a nagy európai piramisba vagy mint alapanyag-beszállítók, vagy mint részegység-beszállítók, vagy úgy mint egyszerűen exportőrök, saját végtermék-exportőrök, akik már megtanulták ezt a tanulási folyamatot az elmúlt időszakban, és már a következő nemzedéknek úgy fogják átadni, hogy azok a tanulást, az állandó megújulást természetesnek veszik."

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója azt mondta,

az államnak talán a legfontosabb feladata, hogy versenyképes környezetet biztosítson a vállalatok, a gazdálkodók számára.

"Minél kevesebb költséggel, minél gyorsabban lehessen az engedélyekhez hozzájutni, minél kevesebb kötöttség gátolja a vállalatok működését, és ennek viselése minél olcsóbb legyen. Ez az első. A másik a versenyképes adórendszer. Jelentősen javult itt is a helyzet, hiszen 9 százalékra csökkent a vállalati társasági adó, csökkentek a munkabéreket terhelő költségek is, csak az elmúlt egy-két év jelentős bérnövekedése miatt ezeket a kedvezményeket, amit a vállalatok kaptak, átadták többségében a munkavállalóknak béremelés formájában. Nagyon fontos az is, hogy a jogrendszer kiszámítható legyen és gyorsan alkalmazható. Például még mindig elég nehézkesen és lassan folynak a végrehajtási eljárások" - emelte ki.

Csányi Sándor szerint a gazdaság további fejlődéséhez az államnak fejleszteni kell az infrastruktúrát, amelyben a cégek működnek, valamint az ezekre rakódó, indokolatlan terheket.