Deák András György Oroszország-szakértő szerint az oroszok megelégelték, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült megállapodniuk a gáztranzit rendezésének ügyében Európával, részben ezért mondták le a Déli Áramlat megépítését.

"Nem zárta be teljesen az ajtót Putyin, megfogalmazásából érezhető volt, hogy azért valamiféle lehetőséget ad az európaiaknak és az Európai Bizottságnak arra, hogy felülvizsgálja pozícióját. De azért eléggé résnyire maradt csak nyitva az ajtó. Itt lényegében azt üzenték az oroszok az európaiaknak, hogy a tranzitkérdésnek a rendezéséből kiszálltak" - tette hozzá Deák András.

Szerinte a Déli Áramlat megépítése nélkül is - alternatív úton - eljuthat a vezetékbe szánt gáz Európába. A dolog fonákja viszont, hogy éppen azon a rendszeren, amelyet az orosz függőség csökkentésére terveztek az európai országok.

Gereben Ágnes külpolitikai elemző hangsúlyozta, hogy nem pusztán az orosz elnök nyomásgyakorlásáról van szó.

"A szankciók miatt nem tudnak kapni az energetikai vállalatok 90 napnál hosszabb hiteleket a nyugati bankoktól, és e nélkül nem tudják megvásárolni az egyébként számos esetben szintén szankciók alá került modern technológiát sem. Nincs olyan tartalék ebben a pillanatban az orosz földgázkitermelésben, amely reményteljessé tenné a Déli Áramlat ellátását" - mondta a külpolitikai elemző.

A Déli Áramlat megépítésében korábban érdekelt tagországokkal tovább folytatná a megbeszéléseket az Európai Bizottság - számolt be Fóris György, a BruxInfo elemzője.

"A déli Áramlat egyik célja az lett volna, hogy diverzifikálja az útvonalakat, kivédve például egy ukrán típusú válság esetén az egyetlen meglévő törzsvonalnak az esetleges befulladását. Ennyiből tehát az Európai Uniónak mindenképpen hasznos, ha több helyről tud energiát beszerezni, mint ahogy az is kiemelt cél, hogy több forrásból is" - hívta fel a figyelmet az elemző.

Fóris György jelezte, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Maros Sefcovic jövő keddre tűzte ki a következő találkozó időpontját az ügyben.