A jegybank pénteken azt közölte, hogy csak szerdán 1,768 milliárd dollárt, október első napjától számítva összesen 12,95 milliárd dollárt fordított a rubel megerősítésére. A jegybank rendre két munkanappal később hozza nyilvánosságra az intervencióra vonatkozó adatokat.

A jelentős dolláreladásnak azonban nincs eredménye, a rubel árfolyama folyamatosan csökken a főbb devizákhoz képest. A jegybank a hónap eleji 35,40-44,40 rubelről péntekre már 37,25-46,25 rubelre tolta ki az euróból és dollárból álló valutakosár alsó és felső küszöbét. Az év elején 33,10-40,10-es sávban jegyezték a rubelt a devizakosárral szemben.

A jegybank október eleje óta összesen 37-szer hajtott végre intervenciót.

A rubelgyengülés oka részben a nyersolaj árának csökkenése. Oroszország költségvetési bevételeinek fele az olaj- és gázeladásokból származik, így ha az olajár egy dollárral csökken, az 1,7 milliárd dollár kiesést okoz Moszkvának éves szinten. Az idei költségvetés összeállításakor éves átlagban hordónként 93 dolláros árral számoltak az Ural típusú olaj esetében. Az Ural ára péntek délelőtt 83 dollár körüli szinten állt.

Gyengíti a rubelt többek között még az is, hogy a negyedik negyedévben jelentős, csaknem 50 milliárd dollárnyi külföldi adósságot kell rendezniük az orosz cégeknek, amelyek nem tudják azt zsebből kifizetni, a külföldi pénzforrások viszont gyakorlatilag elérhetetlenné váltak a nyugati szankciók miatt.

Az orosz jegybank arany- és devizatartaléka 454,7 milliárd dollár volt október elején, a negyedik legnagyobb a világon, bár jelentősen apadt a múlt év végi 509,6 milliárd dollárról.

Oroszország arany- és devizatartaléka tavaly novemberben kezdett csökkenni, akkor 524,3 milliárd dollárt tett ki, azóta 69,6 milliárd dollárral zsugorodott.