Infostart.hu
eur:
381.96
usd:
324.7
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Ahol kiszáradt a folyók fele

Az utóbbi hatvan évben a kínai folyóknak több mint a fele, csaknem 28 ezer eltűnt - derült ki a vízforrások első országos felméréséből, amelynek eredményeiről a kínai média számolt be a hét végén.

Az okok nem egyértelműek, a kiszáradásért a hivatalos szervek leginkább a klímaváltozást hibáztatják, illetve a korábbi térképészek elnagyolt becsléseit. A környezetvédő szakemberek szerint ezzel szemben a folyók eltűnése a nyaktörő kínai gazdasági fejlődés következménye, egyértelmű jele a meggondolatlan, a közvélemény aggodalmait mellőző fejlesztéseknek.

Az egész országra kiterjedő felmérést három éven át közel 900 ezren végezték, s kutatásaik során alig több mint 22 ezer olyan folyót találtak, amelynek legalább 100 négyzetkilométeres vízgyűjtő területe van. A vízügyi minisztériumnak és az országos statisztikai hivatalnak az 1990-es években több mint 50 ezer ilyen folyóról voltak adatai.

Az összes, legalább 50 négyzetkilométeres vízgyűjtő területű folyók száma több mint 45 ezer, összhosszúságuk meghaladja a másfél millió kilométert. Az öntözött terület nagysága megközelíti a 67 millió hektárt.

Az országban 93 ezer olyan víztározót vettek nyilvántartásba, amelyből ivó- vagy öntözővizet nyernek. A felhasználható vízmennyiség a szakemberek szerint igen korlátozott.

Kína teljes vízfelhasználása meghaladja az évi 621 milliárd köbmétert, amiből 47,4 milliárd a háztartásokba kerül, míg 417 milliárd a földekre és 120 milliárd ipari üzemekbe.

Az ENSZ szerint Kína az egyike azon 13 országnak, amelyet a legsúlyosabban veszélyeztet a vízhiány, különösen is a hagyományos vízforrások gyors ütemű szennyeződése miatt. Az elmúlt évben például már Kína leghosszabb folyója, a Jangce vize is helyenként vörösre váltott. A még fellelhető folyók vizének minősége romlott - állapították meg szintén a "folyószámlálók".

Ma Csün, a terület szakértője, ismert környezetvédelmi aktivista azt mondta, hogy a helyzet egyrészt a föld alatti vízkészletek túlzott mértékű kiaknázásának a következménye, miközben a környezet pusztulása, az elsivatagosodás, a hegyekben az esők hiánya is jelentősen hozzájárult a mai állapotokhoz.

Álláspontja szerint a vízerőműveknek, így a környezetvédelmi szempontból sokat vitatott Három Szoros gátnak ugyancsak lehet negatív szerepük a vízkészletek egyensúlyának felborulásában.

Címlapról ajánljuk
Fordulat Németországban az elektromos autóknál

Fordulat Németországban az elektromos autóknál

Bár a múlt év végén Brüsszelben ideiglenes csatát nyertek a benzines és a dízel meghajtású autók 2035-től való tiltásának ellenzői, szakértők szerint nem fér kétség ahhoz, hogy az elektromos járműveké a jövő. A német autóipar jövőjét és a klímavédelmet szem előtt tartva a berlini kormány most az új elektromos autók vásárlásának támogatására jelentős összeget irányzott elő.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot esett a csúcsról a Mol

Nagyot esett a csúcsról a Mol

Jót tett a piaci hangulatnak, hogy a Grönland megszerzése kapcsán belengetett vámokat visszavonta Donald Trump, ami után szerdán és csütörtökön éles felpattanás jött az európai és amerikai tőzsdéken. Az emelkedés pénteken is folytatódhat, az ázsiai tőzsdék jellemzően emelkedtek, Európában kis pkuszban indult a kereskedés. A magyar tőzsdén a nagy sztori most a Mol, az olajcég árfolyama történelmi csúcsra emelkedett. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×