Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
314.97
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell

Ahol kiszáradt a folyók fele

Az utóbbi hatvan évben a kínai folyóknak több mint a fele, csaknem 28 ezer eltűnt - derült ki a vízforrások első országos felméréséből, amelynek eredményeiről a kínai média számolt be a hét végén.

Az okok nem egyértelműek, a kiszáradásért a hivatalos szervek leginkább a klímaváltozást hibáztatják, illetve a korábbi térképészek elnagyolt becsléseit. A környezetvédő szakemberek szerint ezzel szemben a folyók eltűnése a nyaktörő kínai gazdasági fejlődés következménye, egyértelmű jele a meggondolatlan, a közvélemény aggodalmait mellőző fejlesztéseknek.

Az egész országra kiterjedő felmérést három éven át közel 900 ezren végezték, s kutatásaik során alig több mint 22 ezer olyan folyót találtak, amelynek legalább 100 négyzetkilométeres vízgyűjtő területe van. A vízügyi minisztériumnak és az országos statisztikai hivatalnak az 1990-es években több mint 50 ezer ilyen folyóról voltak adatai.

Az összes, legalább 50 négyzetkilométeres vízgyűjtő területű folyók száma több mint 45 ezer, összhosszúságuk meghaladja a másfél millió kilométert. Az öntözött terület nagysága megközelíti a 67 millió hektárt.

Az országban 93 ezer olyan víztározót vettek nyilvántartásba, amelyből ivó- vagy öntözővizet nyernek. A felhasználható vízmennyiség a szakemberek szerint igen korlátozott.

Kína teljes vízfelhasználása meghaladja az évi 621 milliárd köbmétert, amiből 47,4 milliárd a háztartásokba kerül, míg 417 milliárd a földekre és 120 milliárd ipari üzemekbe.

Az ENSZ szerint Kína az egyike azon 13 országnak, amelyet a legsúlyosabban veszélyeztet a vízhiány, különösen is a hagyományos vízforrások gyors ütemű szennyeződése miatt. Az elmúlt évben például már Kína leghosszabb folyója, a Jangce vize is helyenként vörösre váltott. A még fellelhető folyók vizének minősége romlott - állapították meg szintén a "folyószámlálók".

Ma Csün, a terület szakértője, ismert környezetvédelmi aktivista azt mondta, hogy a helyzet egyrészt a föld alatti vízkészletek túlzott mértékű kiaknázásának a következménye, miközben a környezet pusztulása, az elsivatagosodás, a hegyekben az esők hiánya is jelentősen hozzájárult a mai állapotokhoz.

Álláspontja szerint a vízerőműveknek, így a környezetvédelmi szempontból sokat vitatott Három Szoros gátnak ugyancsak lehet negatív szerepük a vízkészletek egyensúlyának felborulásában.

Címlapról ajánljuk
Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Lángokban a legnagyobb dunai kikötő, Zelenszkij egy titokzatos tervről beszélt - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Lángokban a legnagyobb dunai kikötő, Zelenszkij egy titokzatos tervről beszélt - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az éjszaka folyamán Oroszország támadást hajtott végre az izmajili kikötő területén Odessza megyében, károkat és tüzet okozva - közölték az ukrán hatóságok a Reuters szerint. A román határ közelében fekvő Izmajilben található Ukrajna legnagyobb Duna menti kikötője, amely gabonát és egyéb árukat kezel. Kijevnek és a nemzetközi partnereinek van egy közös terve arra, hogy Moszkvát a háború befejezésére kényszerítsék - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tegnap. Zelenszkij szerint a terv a Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő nyomáson alapszik - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×