Infostart.hu
eur:
365.57
usd:
326.45
bux:
146180.18
2026. október 30. péntek Alfonz

Ahol kiszáradt a folyók fele

Az utóbbi hatvan évben a kínai folyóknak több mint a fele, csaknem 28 ezer eltűnt - derült ki a vízforrások első országos felméréséből, amelynek eredményeiről a kínai média számolt be a hét végén.

Az okok nem egyértelműek, a kiszáradásért a hivatalos szervek leginkább a klímaváltozást hibáztatják, illetve a korábbi térképészek elnagyolt becsléseit. A környezetvédő szakemberek szerint ezzel szemben a folyók eltűnése a nyaktörő kínai gazdasági fejlődés következménye, egyértelmű jele a meggondolatlan, a közvélemény aggodalmait mellőző fejlesztéseknek.

Az egész országra kiterjedő felmérést három éven át közel 900 ezren végezték, s kutatásaik során alig több mint 22 ezer olyan folyót találtak, amelynek legalább 100 négyzetkilométeres vízgyűjtő területe van. A vízügyi minisztériumnak és az országos statisztikai hivatalnak az 1990-es években több mint 50 ezer ilyen folyóról voltak adatai.

Az összes, legalább 50 négyzetkilométeres vízgyűjtő területű folyók száma több mint 45 ezer, összhosszúságuk meghaladja a másfél millió kilométert. Az öntözött terület nagysága megközelíti a 67 millió hektárt.

Az országban 93 ezer olyan víztározót vettek nyilvántartásba, amelyből ivó- vagy öntözővizet nyernek. A felhasználható vízmennyiség a szakemberek szerint igen korlátozott.

Kína teljes vízfelhasználása meghaladja az évi 621 milliárd köbmétert, amiből 47,4 milliárd a háztartásokba kerül, míg 417 milliárd a földekre és 120 milliárd ipari üzemekbe.

Az ENSZ szerint Kína az egyike azon 13 országnak, amelyet a legsúlyosabban veszélyeztet a vízhiány, különösen is a hagyományos vízforrások gyors ütemű szennyeződése miatt. Az elmúlt évben például már Kína leghosszabb folyója, a Jangce vize is helyenként vörösre váltott. A még fellelhető folyók vizének minősége romlott - állapították meg szintén a "folyószámlálók".

Ma Csün, a terület szakértője, ismert környezetvédelmi aktivista azt mondta, hogy a helyzet egyrészt a föld alatti vízkészletek túlzott mértékű kiaknázásának a következménye, miközben a környezet pusztulása, az elsivatagosodás, a hegyekben az esők hiánya is jelentősen hozzájárult a mai állapotokhoz.

Álláspontja szerint a vízerőműveknek, így a környezetvédelmi szempontból sokat vitatott Három Szoros gátnak ugyancsak lehet negatív szerepük a vízkészletek egyensúlyának felborulásában.

Címlapról ajánljuk
KRESZ-szigorítás: az átlagsebesség méréséről érkeztek sorsdöntő számok

KRESZ-szigorítás: az átlagsebesség méréséről érkeztek sorsdöntő számok

A néhány hete lezárult közlekedésbiztonsági kérdőívet több mint 300 ezren töltötték ki, és az átlagsebesség-mérés bevezetését a válaszadók 72 százaléka támogatta – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Az e-rollerek ügyében már bejelentették a szigorítást, a részletek is megvannak, a tervezet társadalmi egyeztetésen van.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
A jósgömb már a kukában: az energiapiac Trump és Putyin szavait lesi

A jósgömb már a kukában: az energiapiac Trump és Putyin szavait lesi

Az energiaárak kérdése Magyarországon továbbra is egyszerre gazdasági, versenyképességi és politikai probléma: miközben a rezsicsökkentés rendszere változatlanul a lakossággal marad, a vállalatok sokszor európai összevetésben is magas gáz- és villamosenergia-költségekkel szembesülnek. A földgázpiacon az LNG-verseny, az orosz gáz kivezetése, a geopolitikai feszültségek és a tárolói helyzet egyaránt mozgatják az árakat, míg az áramárakat a gázos erőművek és a megújulók időjárásfüggősége is befolyásolja. A vállalatok számára ezért egyre fontosabb a tudatos beszerzési stratégia, valamint a saját termelés és energiatárolás mérlegelése. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Bali Gáborral, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének gázszakértőjével és Mezősi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutató főmunkatársával beszélgettünk a témában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×