A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái rámutatnak: ennek időzítésében a forintalapú lakáshitelek támogatásának felfüggesztése a legfőbb ludas, miközben a lakosság próbál a frank- és euróhitelekbe menekülni, ahol talál ilyet - írja a portfolio.hu.
A bankok szeptembertől elindult kedvező kamatozású forint lakáshitel-konstrukciói a legfrissebb adatokon még nem érződhetnek, ráadásul ehhez szükség volna a kamatszint további csökkenésére is. Az utóbbira utaló jelek egyébként már láthatók: a lakáshitelek kamatai az egy évvel ezelőtti értékükön állnak, és válság előtti szintjükhöz közelednek. Devizahitelek terén szinte már rutinszerűen nettó törlesztő a lakosság.
Mióta tart mindez?
Már hetedik hónapja nettó deviza-hiteltörlesztő a magyar lakosság, vagyis több hitelt törlesztenek a családok, mint amennyit felvesznek. Míg augusztusban már kisebb volt a törlesztés és a felvétel közötti különbség, mint az előző hónapokban, ez a rés szeptemberben megint csak nőtt, és elérte a 6,4 milliárd forintot. A forintalapú hitelek terén a tavasz végi élénkülés már a múlté, és azt lehet mondani, az állami lakáshitel-támogatási rendszer felfüggesztése "megtette a hatását." Forintban mégis már május óta nettó hitelfelvételt produkál a lakosság, most például 13,3 milliárd volt a hitelfelvételi többlet. A háztartási nettó hitelfelvétel szeptemberben 6,9 milliárd forint volt, ami az elmúlt évek harmadik legkisebb értéke (a mélypont az idei év márciusa és áprilisa volt).
Nincs tehát hitelfelvételi boom, sőt szeptemberben már rosszabb volt a helyzet, mint a nyáron. Ennek legfőbb oka nem más, mint a lakáshitelezés, megdöbbentően alacsonyan áll ugyanis a kihelyezett forinthitelek volumene. Ennél kisebb értéket az elmúlt öt évben egyedül 2008 februárjában mutattak a forint alapú lakáshitelek (ami most 7 milliárd forint).
A jelenség nem véletlen: júliustól szeptember végéig nem volt olyan államilag támogatott forint lakáshitel a piacon, amelyet igényelni lehetett volna. Október 1-jétől rendkívül korlátozott feltételekkel ugyan ismét él a rendszer, ettől nem lehet csodát várni. Sokkal inkább lendíthet elvben a forinthitelezésen az alacsony kamatozású forint lakáshitelek esetleges térhódítása, a bankok ugyanis sorra dobják a piacra kedvező kamatozású új lakáshitel-konstrukcióikat.
A 7 százalékos alap- és a vele szoros együttmozgást mutató BUBOR kamatlábak, illetve a gyakran ezekhez kapcsolt kamatozású lakáshitelek egyelőre még kevésbé csábítóak, a forint alapú lakáshitelek lavinaszerű beindulására ezért egyelőre nem, később, a monetáris politika további enyhülésével már lehet számítani.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál