A vizsgálattal 2022-ben megbízott Scores Group reprezentatív kutatásából az derült ki: a magyar internetezők leginkább attól tartanak, hogy visszaélhetnek a személyes adataikkal (77 százalék legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78 százalék).

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudta megítélni vagy nem ismerte a szabályozást.

A tizenötezer 16 és 75 év közötti résztvevő online megkérdezésével végzett, kérdőíves felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten,

• a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31 százalék),
• adathalászattal (22 százalék) és
• hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21 százalék).
• Személyes adatokkal való visszaélést csupán hét százalékuk észlelt.

Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja jóvá gondolkodás nélkül: 29 százalék az adott oldaltól függően, míg 28 százalék mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

A közvélemény-kutatás összefoglalója szerint a netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), hogy illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72 százalék), illetve eltulajdonítják a banki adataikat (66 százalék). Bár a kéretlen levelek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők számára (60 százalék aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58 százalék).

A válaszadók 73 százaléka találkozott már büntetendő tartalommal,

a legnagyobb arányban valótlanságokkal: átverős hirdetésekkel (49 százalék) és álhírekkel (46 százalék). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37 százalék) és a durva, bántó nyelvezet (33 százalék) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44 százalék), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25 százalék).

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt:

csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének.

Még kisebb részük, 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk jelentette azt a rendőrségnek vagy más hatóságnak. Hozzátették: az eseteket az NMHH-nak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.

A közleményben kitértek arra is: a felmérés eredménye szerint a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők. Felük vagy nem tudja megítélni (22 százalék) vagy nem ismeri (28 százalék) a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek, és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62 százalék).

A kutatás adatai szerint az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra - fűzték hozzá.