A mexikói kutatók összegzése szerint a világ 113 országában esznek rovart és bogarat, méghozzá 1700 fajta példányai - elsősorban a húspótlékként. Mexikóban például a szöcskét a piacon, kilóra árulják, és sütve eszik, az óriáslepke lárvája pedig drága csemege: egyes éttermekben 3700 forintot elkérnek egy adagért.

Kolumbiában hangyát és termeszt esznek: megőrölik, és kenyérre kenik. A Fülöp-szigeteken viszont jobban szeretik a szöcskét, a tücsköt és a sáskát.

Pápua-Új-Guineán a molylepke, a szitakötő és a méh a népszerű - ezeket megfőzik, vagy nyílt lángon megpirítják. Hirohito néhai japán császárnak viszont a rizses darázs volt a kedvence.

Száz grammnyi szöcske 20 gramm fehérjét és mindössze 6 gramm zsírt tartalmaz, míg a tűzhangya még egészségesebb: ugyanekkora mennyiségben 13,9 gramm fehérje és 3,5 gramm zsír található. A tücsök pedig vasban, cinkben és kalciumban gazdag.

A rovarok fogyasztása ráadásul környezetbarát, hiszen nincs hozzá szükség az erdők kiirtására.

"A rovarok a legértékesebb, legízletesebb - és élelmiszerként a legkevésbé használt állatok világon" - ért egyet a javaslattal David George Gordon seattle-i táplálkozási szakértő.

A bogár- és rovarfogyasztást támogatja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is, amely februárban konferenciát tartott erről a kérdésről.